cyberhírek

  • .
  • 2007. október 18.

Tudomány

cyberhírek

GÉNTÉRKÉP Dél-Afrikában elkészítették a tébécé egyik baktériumtörzsének géntérképét, és ezzel fontos lépést tettek a fertőző betegség elleni új gyógyszerek kifejlesztése felé. A tébécé legveszélyesebb törzsei multirezisztensek, vagyis ellenállóak a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerekkel szemben.

DINOSZAURUSZ-LÁBNYOM A világ legrégebbi megkövesedett dinoszaurusz-lábnyomait fedezte fel egy amatőr paleontológus Svájcban. A lelet a Graubünden kantonban fekvő, 3172 méter magas Tinzenhorn hegy körüli nemzeti parkban került elő. A lábnyomok minimum 200 millió évesek, és egy növényevő őshüllőfajtától származnak.

ÚJ BOLYGÓK Újabb két fedési exobolygót talált a magyar fejlesztésű HATnet távcsőhálózat. A fedési exobolygók olyan égitestek, amelyek csökkentik a központi égitestük fényességét, ahogy a Földről nézve elhaladnak csillaguk előtt. A csillagászok földi telepítésű távcsövekkel kutatnak az ilyen fedések után.

KEMOTERÁPIA Ausztrál kutatók olyan festéktesztet fejlesztettek ki, amellyel a kezelés után napokon belül kimutatható, hogy a kemoterápia hatékony-e, így nem kell hónapokig feleslegesen folytatni az egészséges sejtek elpusztításával is járó kezelést.

KOCHSÁNDORIT A Szegedi Tudományegyetem egykori nemzetközi hírű professzoráról, Koch Sándorról nevezték el azt az új ásványt, amelyet egy magyar földrajztanár talált 2004-ben a mányi eocén korú szénbánya meddőhányóján. A hófehér színű kochsándorit kémiai összetétele szerint víztartalmú kalcium-alumínium-karbonát.

SÓERÕMÛ Norvégiában épül a világ első sóerőműve. A technológia az ozmózis elvén alapul, egy folyó édesvize egy membránon keresztül áramlik a sós tengervízbe. A sókoncentráció-különbség ozmotikus nyomást hoz létre, amely meghajtja az erőmű áramtermelő berendezéseit.

Al Gore Nobel-békedíjas A volt amerikai alelnök és az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága (International Panel on Climate Change, IPCC) megosztva kapta az idei Nobel-békedíjat. A kitüntetéssel a Nobel-békedíj Bizottság azokat az erőfeszítéseiket ismerte el, amelyeket Gore és az IPCC az emberiség okozta éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek terjesztése, illetve a klímaváltozás elleni harchoz szükséges intézkedések megalapozása érdekében tett. "Al Gore az a személy, aki a legtöbbet tette azért, hogy világszerte nagyobb megértés alakuljon ki a szükséges intézkedések ügyében" - áll a bizottság indoklásában. Atestület szerint az IPCChatalmas sikereket ért el abban, hogymegértessék a világgal: szoros összefüggés van az emberi tevékenység és a felmelegedés között. Bill Clinton egykori alelnöke 2000-ben kis híján legyőzte George W. Busht az elnökválasztásokon, azóta minden idejét a klímaváltozás elleni küzdelemnek szenteli. Az éghajlatváltozásról szóló, Kellemetlen igazság című dokumentumfilmjéért idén már Emmy- és Oscar-díjat is kapott, és egyre többen szeretnék, ha "a demokrata párt élő lelkiismereteként" elindulna a 2008-as amerikai elnökválasztáson. Gore nem kommentálja az erre irányuló találgatásokat, közvélemény-kutatások szerint kevésbé népszerű, mint a hivatalos jelöltségért vetélkedő Hillary Clinton és Barack Obama. A húsz évvel ezelőtt alakult IPCC állásfoglalásai szerint a világ kormányai nem tesznek eleget a súlyos következményekkel járó klímaváltozás megállítása érdekében.

Magyar kép a legjobb mikrofotók között Idén egy magyar kép is bekerült a legjobb húszba a Nikon 1974 óta minden évben megrendezett mikrofotó-pályázatán, a Nikon Small Worldön (nikonsmallworld.com) - adta hírül az Index. Márkus Róbert, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja Genetikai Intézetének tudományos munkatársa 1709 induló közül a tizenegyedik lett a csodatölcsér nevű virág (Mirabilis jalapa) porzójáról konfokális mikroszkóppal készült felvételével. A több mint százmillió forintos műszer lézerrel pásztázza a vizsgált mintát, és annak egyszerre csak egy pontját világítja meg, így sokkal élesebb kép készíthető vele, mint a hagyományos mikroszkópokkal. Ezzel a technikával készült a csodatölcsér százhuszonötszörös nagyítású fotója is: Márkus hetven színképből állította össze a felvételt, amin jól megfigyelhetők a porzón a focilabdára emlékeztető sárga virágporszemek. Amikor nem mikrofotókat készít, Márkus Róbert a szegedi kutatóintézetben az ecetmuslica természetes immunitását tanulmányozza.

Új bolygó születik Forró kavargó porövet észlelt az amerikai Spitzer űrteleszkóp egy távoli csillagnál. Csillagászok szerint a tőlünk 424 fényévre lévő HD 113766 kettőscsillag egyik komponense körül kavargó porból a Földhöz hasonló bolygó alakulhat ki, mert a por a lakhatósági zónában van, ahol a víz huzamosabb ideig folyékony halmazállapotú maradhat. A központi csillag a Napnál valamivel nagyobb tömegű, körülbelül tízmillió éves, tehát éppen alkalmas korban van ahhoz, hogy körülötte kőzetbolygók alakuljanak ki.

'ssejtkutatók kapták az orvosi Nobel-díjat Két amerikai és egy brit állampolgárságú kutató, Mario Capecchi és Oliver Smithies, illetve Martin Evans kapta a 2007. évi orvosi Nobel-díjat. A bizottság a magzati őssejtek felhasználásával, egereken végrehajtott genetikai módosítások területén elért, áttörő jelentőségű felfedezésekért ítélte oda a legtekintélyesebb tudományos kitüntetést. A fizikai Nobel-díjat a Dél-párizsi Egyetem professzora, Albert Fert és a német Peter Grünberg kapta az óriás mágneses ellenállás felfedezéséért, ami jelentősen hozzájárult a tárolási sűrűség növeléséhez, és lehetővé tette a számítógépes merevlemezek tárolókapacitásának radikális megnövelését. A kémiai Nobel-díjat Gerhard Ertl berlini kémikus kapta a felületi rétegek kémiájában elért kutatási eredményeiért. Ertl felfedezései segítettek megérteni, hogyan fejti ki hatását az autók katalizátora, hogyan működnek az üzemanyagcellák, és miért rozsdásodik a vas.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.