DERÛLÁTÁS Amerikai kutatók azonosították azt az agyrészt, amely az optimista gondolatok megjelenésekor fokozott aktivitást mutat. Az is kiderült, hogy depresszióban szenvedő emberek esetében ez az agyrész rosszul működik.
ÛRTURISTÁK Kínában hat férfi és egy nő szeretne az Egyesült Államokból 2009-ben induló első kereskedelmi űrhajó utasa lenni. Az űrhajósjelöltek a Richard Branson brit milliárdos tulajdonában lévő Virgin Galactic űrutazási vállalat SpaceShipTwo nevű űrrepülőjével utaznának mintegy 100 kilométer magasra.
NEANDER-VÖLGYI Európai kutatók a neandervölgyi ember génkészletének vizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy ötvenezer évvel ezelőtt élt rokonunknak fehér bőre és vörös haja volt.
HOLDENERGIA Kína hélium-3 izotópot bányászna a Holdon, mert a kínai tudósok szerint a bolygón olyan mennyiségben áll rendelkezésre az izotóp, hogy fúziós erőművekben feldolgozva beláthatatlan időre megoldaná a Föld energiaellátási problémáit.
OXIGÉN Az oxigén 50-100 millió évvel korábban megjelent a Földön, mint a tudósok eddig gondolták - mutatták ki 915 méter mélyről felhozott kőzetek elemzésével amerikai kutatók Nyugat-Ausztráliában.
RELIKVIA Csaknem 180 ezer dollárért talált gazdára űrkutatási relikviák árverésén egy Biblia-idézet, amelyet saját kezűleg vetett papírra Buzz Aldrin, az Apollo-11 űrhajósa, aki a második emberként léphetett a Hold felszínére 1969-ben Neil Armstrong parancsnok után.
Üstököskitörés Rendkívüli kitörésen ment keresztül a Holmes-üstökös, amely zavaró fényektől mentes vidéki területrőlkönnyenmegfigyelhető szabad szemmel is - számolt be a hirek.csillagaszat.hu portál. A 17/P Holmes jelű kométát a londoni Edwin Holmes fedezte fel 1892-ben, az objektum ekkor igen fényes, szabad szemmel is látható volt. A későbbiekben isészlelték a kitöréseit,azonban többnyire egy viszonylag halvány, átlagos objektumként kering a Nap körül. Azelmúlt időszakban 25 ezerszer halványabb volt, mint a leghalványabb szabad szemmel látható csillag.Október 22-én azonban, közel öt hónappal a napközelsége után. látványos kitörésen ment keresztül, négyszázezerszeresére nőtt a fényessége. A jelenség oka az üstökös magjában lejátszódó folyamat lehet, amelynek során nagy mennyiségű gáz és por szabadul fel.
Izotóppal gyilkolni A The Associated Press hírügynökség által nyilvánosságra hozott iratok szerint az Egyesült Államok a hidegháború idején komolyan megfontolta azt a lehetőséget, hogy radioaktív anyagok felhasználásával likvidálja az ellenség katonai vagy civil vezetőit - adta hírül a Múlt-kor történelmi portál. A témával foglalkozó hadtörténészek szerint még soha nem sikerült bizonyítékot találni ilyenfajta fegyverek kutatására, a módszer azonban egyáltalán nem ismeretlen: egy évvel ezelőtt a polónium-210 radioaktív izotóp végzett Alekszandr Litvinyenkóval, a Kreml politikáját bíráló exkémmel. Az AP 1995-ben kérte a radiológiai hadviselésre vonatkozó akták titkosításának feloldását, amire azonban csak nemrégiben került sor. Az anyagot a kormány kemény cenzúrának vetette alá: a szövegből eltávolítottak minden olyan adatot és részletet, amely a radiológiai hadviselésben használható hatóanyagokra utalt.
Új modul az űrállomáson A Discovery űrsikló legénysége pénteken kiemelte az űrrepülőgép rakteréből a Harmony modult. A modul beszerelésével 75 köbméterrel, majdnem 500 köbméterre nő a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) űrhajósainak mozgástere. A 14 tonnás modult az űrállomás robotkarja segítségével emelték ki a Discovery rakteréből. A 7,2 méter hosszú, 4,4 méter átmérőjű egység fogja az európai Columbus és a japán Kibo kutatómodult az ISS-hez kapcsolni, emellett külső felületén csatlakozási lehetőséget nyújt a kanadai készítésű robotkarnak, így lényegesen megnő ennek a hatótávolsága. Az ISS nemzetközi jellegét erősíti, hogy aHarmony modult a NASA-val és az ESA-val kötött megállapodás alapján az Olasz Ûrhivatal készítette.
Erdőtüzek és klímaváltozás Egyre több adat utal arra, hogy a globális felmelegedés is szerepet játszik abban, hogy évről évre több és hevesebb erdőtűz pusztít világszerte. Az összesen több mint 150 ezer hektáron tomboló, rekordgyanús kaliforniai erdőtüzek közvetlen kiváltó okaként szakértők az extrém szárazságot és a szokatlanul erős széljárást emlegetik, ugyanakkor egy tavaly nyáron, a Science hasábjain publikált tanulmány több mint harminc évre visszamenőleg szoros összefüggést mutatott ki az USA nyugati partvidékét sújtó erdőtüzek gyakorisága, hossza és intenzitása, valamint az időjárási viszonyok között. Az erdőtüzek száma megnégyszereződött, átlagos élettartamuk egy hétről öt hétre, az általuk elpusztított terület nagysága pedig hat és félszeresére növekedett a vizsgált időszakban, szoros korrelációt mutatva az egyre gyakoribbá váló korai tavaszokkal és csapadékszegény nyarakkal. Egy másik tanulmány hasonló konklúzióra jutott Kanada esetében, ahol az 1970-es évekhez viszonyítva mára két és félszeresére nőtt az erdőtüzek által évente elpusztított terület. Kapcsolatot mutattak ki a felmelegedés és a több tűz között Szibériában is, ahol a téli átlaghőmérséklet 1980 és 2000 között 2-4 fokkal volt magasabb, mint 1960 előtt. Klímakutatók szerint egyre több adat mutat arra, hogy a hurrikánok és trópusi viharok gyakoriságának növekedése, a sarki jégtakaró olvadása és az emelkedő tengerszint mellett az erdőtüzek növekvő pusztításához is köze van a globális felmelegedésnek, amit nagy valószínűséggel az emberiség által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok okoznak. Az erdőtüzek ráadásul fokozhatják is a klímaváltozást, mert jelentős mennyiségű szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, miközben az erdők pusztulása csökkenti a bioszféra szén-dioxid-megkötő képességét. Ha tovább nő a tüzek gyakorisága, pozitív visszacsatolás jöhet létre: az eredmény gyorsuló felmelegedés és emiatt még több erdőtűz lehet.
