Könyvosztás a villamoson -Nem akartak zavarni

  • Bogár Zsolt
  • 2008. december 11.

Tudomány

A budapestiek jóval nagyobb arányban olvasnak könyvet tömegközlekedési eszközön, mint a nyugat-európaiak. Legalábbis erre építette Mozgókönyvtár-akcióját a Goethe Intézet, melynek keretében a nagykörúti villamoson könyvet olvasó utasoknak magyar nyelvű német antológiát osztogattak. Bogár Zsolt
A budapestiek jóval nagyobb arányban olvasnak könyvet tömegközlekedési eszközön, mint a nyugat-európaiak. Legalábbis erre építette Mozgókönyvtár-akcióját a Goethe Intézet, melynek keretében a nagykörúti villamoson könyvet olvasó utasoknak magyar nyelvű német antológiát osztogattak.

Járatok és könyvek - mindenki kedvére kutakodhat az emlékei között. A kollektív élmény alapja nem egy bizonyos könyv, hanem az olvasás és az olvasóterem: a BKV valamelyik járata. Ugyanakkor a kukkolásnak is népszerű (és ártalmatlan) formája, mert aki épp nem olvas, kilesheti, miben utazik a szemben ülő.

Van, aki annak örül, hogy alkalmi lelki társra bukkan, míg más ürügyet talál a csendes megmosolygásra. Az ilyesmi közös alapélmény is lehet, ezt bizonyítja a "Mit olvas az utca embere?" című blog (mitolvas.blog.hu) népszerűsége. Az önkéntes "ügynökök" a közlekedési eszközökön szerzik információikat, amit persze lelkesen kommentálnak az oldalon. "A környék legszebb fenekű lánya olvasta a metrón - már a múlt héten is láttam, és még mindig csak a közepénél járt, vagyis otthon nemigen jut ideje könyvekre - Szabó Magda klasszikusát, a Mózes egy, huszonkettőt."

Hogy a BKV járművein való könyvolvasásban van valami erotikus is, az a veledutaztam.hu társkeresőből is kitetszik. A "kétszer rám mosolyogtál a 186-oson, ki vagy?" típusú reakciók mögött nemegyszer a könyv a csábítás eszköze.

"Már többször előfordult, hogy a külföldi vendégeink megemlítették, milyen sokan olvasnak könyvet a BKV-n. Mondták, hogy Európa más nagyvárosaiban ez egyáltalán nem szokás, ott legfeljebb újságot olvasnak az utasok. Már korábban is gondolkodtunk azon, hogyan tudnánk a német nyelvű irodalmat közelebb vinni az olvasókhoz. Így jutott eszünkbe, hogy azok között, akik maguk is épp könyvet bújnak, kortárs szerzők műveiből készült antológiát osztogassunk a "négyes-hatoson", Európa legforgalmasabb villamosvonalán - mondta Sárossi Bogáta, a Goethe Intézet munkatársa, a Mozgókönyvtár-akció egyik szervezője, akit elkísértünk az "osztásra". A szöveggyűjtemény tizenhárom német szerző magyarul is elérhető műveiből közöl részleteket, afféle kedvcsinálóként.

A válogatásban olvasható az idős nemzedékhez tartozó klasszikus (Siegfried Lenz), de főként a berlini fal leomlása utáni írónemzedékre irányítja rá a figyelmet. A prímet a nálunk is irodalmi bestsellerré vált Daniel Kehlmann-regény, A világ felmérése (kritikánk: Találkozó, párhuzamosok, Magyar Narancs, 2007. január 25.) és a Németországban szintén nagy sikert aratott A felolvasó (Bernhard Schlink) viszi, de nagyon erős a németül író, de más kultúrából érkező vonal is Wladimir Kaminer (vele készült interjúnk: "Az én könyveim fogynak a legjobban", Magyar Narancs, 2007. április 19.), Sasa Stanisic és két magyar: Bánk Zsuzsa és Terézia Mora (kritikánk: Határozó szavak, Magyar Narancs, 2001. május 17.). Az antológia

igazi irodalmi esztrád:

még a gyerekek (Michael Ende) és a "könnyedebb műfaj kedvelői" (Martin Gülich) is megkapják a magukét. A füzet végén van egy lista az 1990 után magyarul megjelent német kötetek címeivel, ami ha nem is teljes, de valószínűleg a legátfogóbb rendelkezésre álló gyűjtés. A hátsó borítón lévő kuponért cserébe pedig a Goethe Intézetben ingyen meg lehet kapni azt a könyvet, melynek a részlete a legjobban tetszett az antológiából. Látogatásunkkor Kehlmann vezetett Kaminer előtt, de Ende is ott volt a nyomukban.

A reggeli csúcs után már könynyen fel lehetett kapaszkodni a körúti villamosra, de a hangulat megfelel a novemberi nyálkás időnek: az emberek mogorvák és közönyösek, vagy azt hiszik, hogy valamit el akarunk nekik adni. A német irodalmon kétségkívül van mit polírozni, bár akadt, akinél már a kortárs szó hallatán elszakadt a cérna. Akiket viszont kirángattunk a fikció erdejéből, azok nem a favágók, így hát kedvesen fogadták az ajándékot. "De helyes" - mondta például lelkesen egy TTK-s, aki épp az energia-gazdaságtanról olvasgatott, hozzátéve, hogy a szépirodalomhoz nyugalom kell és elmélyülés. A gyorsszondánk meglepően széles olvasói igényt regisztrált: egy lány a "diszkontkönyveksorozatból" Verne Gyula Dél csillagával gördült át a Borároson, egy harmincas nő a férfiak archetípusait feltáró Bennünk élő istenek című könyvbe (a szerző: Sinode Bolen) merült el, egy húszas évei közepén járó fiú az iraki háborúról szóló riportkönyvet olvasott, míg egy negyvenes férfi a Noran erdélyi írók karácsonyi novelláit tartalmazó antológiáját forgatta. "Minden évben elolvasom - bökött rá a kötetre, majd hozzátette: -, most már jöhetsz, Jézuska."

Sárossi Bogáta szerint olvasásszociológiai felmérésre nem volt lehetőség, de különben sem akarták zavarni a könyvükbe mélyedőket: így is voltak néhányan, akik nem kértek az ajándékból. De a múlt heti könyvosztás után a projekt nem ér véget: Luca napján a BKV támogatásával Mesevillamos járja majd a Nagykörutat, és neves színészek olvasnak fel német meséket a gyerekeknek. Magyarul.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.