Könyvtárvillamosok Budapesten - Útikalauz nélküli járat

  • - legát -
  • 2008. december 11.

Tudomány

Az utasok 1945 nyarától kölcsönözhettek könyveket némely budapesti villamosmegállóban. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár járműbe épített, ún. mozgó könyvtárai mindig a megadott időben érkeztek főképp külvárosi állomáshelyükre, hogy néhány órán át az olvasás ügyét szolgálják. - legát -
Az utasok 1945 nyarától kölcsönözhettek könyveket némely budapesti villamosmegállóban. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár járműbe épített, ún. mozgó könyvtárai mindig a megadott időben érkeztek főképp külvárosi állomáshelyükre, hogy néhány órán át az olvasás ügyét szolgálják.

A Budapest ostromát követő újjáépítési lázban olyan dolgok megvalósítására is lehetőség nyílott, melyekről korábban csak álmodozni lehetett. Az ún. "mozgókönyvtár" is ezek közé tartozott, hiszen lelkes könyvtárosok már a harmincas években javasolták, hogy az akkoriban igen sűrű fővárosi villamoshálózatot állítsák a közművelődés szolgálatába is. Vagyis ne csak a megszokott villamosok közlekedjenek, hanem olyan speciálisan átalakított járművek, melyek könyvtárként működnek. A kifejezetten nemes célt szolgáló ötletet azonban az illetékesek komolytalannak tartották, a fővárosi közlekedési társaság, a BSZKRT pedig szóba sem állt a lelkes népművelőkkel.

Nem így az ostrom után. Mivel az "olvasó nép" fogalma pillanatok alatt a propaganda fontos elemévé vált, ráadásul jó néhány budapesti fiókkönyvtár elpusztult, az ötletgazdáknak nem kellett sokat kilincselniük. Vas Zoltán főpolgármester kifejezett parancsára a BSZKRT azonnal a könyvtárosok rendelkezésére bocsátott két villamoskocsit annak ellenére, hogy alig volt épkézláb, forgalomba adható járműve. Valójában persze ez a két, még a 19. században gyártott kocsi is sérült volt, de így legalább belülről nem kellett őket rendbe hozni, megtette néhány könyvespolc.

A korabeli tempónak megfelelően a BSZKRT pillanatok alatt átalakította a villamosokat, az Orczy téri Baross kocsiszínben pedig raktárhelyiséget is biztosított annak a 2000 könyvnek, melyeket a villamosokra szántak.

A startot egy nagyszabású fesztivállal, a Szabad Könyv Ünnepével kötötték össze. A háromnapos rendezvény a baloldali pártok - elsősorban a kommunista - propagandacéljait szolgálta. "A könyv ünneplőinek sorában most ott láthattuk a dolgozókat is. A szállítmányozó munkást, aki a megrakott szekérről ugrott le egy pillanatra, és a villamoskalauzt, hogy könyvet vásároljanak. Nem külsőségekben, hanem lényegében forrt össze a közönség, az író és a könyv, a szabaddá lett betű első ünnepén." Így lelkesedett a Szabad Nép tudósítója, és az hétszentség, hogy példátlan eseménynek lehetett a tanúja. Egyebek mellett ekkor jelentek meg és fogytak először nagy példányszámban Ady és József Attila művei, ekkor vált sztárrá Gobbi Hilda és Major Tamás, bár az is igaz, hogy a sikerszerzőnek Rákosi Mátyás számított "Magyar jövőért" című dolgozatával, no meg a főpolgármester a "16 év fegyházban"-nal, melynek bemutatójáról ezt jegyezték fel: "Vas elvtárs írónak is van olyan népszerű, mint polgármesternek."

Nos, ennek az ünnepnek volt a záróakkordja a hivatalosan 1. számú Mozgókönyvtárnak nevezett villamos felbukkanása július 23-án, egy héttel később pedig a kettesé. Míg az első a Bosnyák téren és a Béke téren állt az érdeklődők rendelkezésére, a második Kőbányán, a Liget téren és a kispesti villanytelepnél "várta az olvasni vágyókat" heti két alkalommal, három-három órán át. 1946. január 28-án újabb villamos indult. A 3. számú Mozgókönyvtár Budán, a Török utcában, a Lejtő útnál, illetve Albertfalva-kitérőnél állomásozott.

A villamosok eleinte roppant népszerűek voltak, többen iratkoztak be és többet kölcsönöztek, mint a fiókkönyvtárakban, pedig sokkal szegényesebb volt a választék, ráadásul csak két regényt és egy ismeretterjesztő művet lehetett hazavinni - három hétre. De úgy látszik, hatott az újdonság varázsa, az olvasó pedig inkább vállalta a sorban állást, a szűk "kölcsönzőtermet", csak hogy a hagyományoktól eltérően könyvtárazhasson. A jóval későbbi villamos- és vagonkocsmák népszerűsége is hasonló "lelki hozzáállást" mutat, a mozgókönyvtárak iránti érdeklődés viszont az ötvenes évek közepére lanyhult, pedig akkor a villamosok már Újpestre, Pestlőrincre, Pestimrére, a kőbányai temetőhöz, Kelenföldre és a János kórházhoz is kiszálltak. A népszerűség csökkenésére magyarázatul szolgál a negyvenes évek végének erősen korlátozott választéka, a sorra nyíló új fiókkönyvtárak, de legfőképpen talán az, hogy a szakszervezetek egyre több munkahelyi könyvtárat létesítettek, ami fölöslegessé tett bármiféle villamosozást.

1955-ben meg is szüntették az egyik mozgókönyvtárat, tíz év múlva pedig már csak egy volt forgalomban. A csökkenő érdeklődést jól mutatja a Könyvtáros című folyóirat 1961. októberi címlapja: a kihalt környéken álldogáló villamosról egy férfi száll le, hóna alatt néhány könyvvel. Válla behúzva, oldalra tekinget: mintha attól félne, hogy észreveszik.

A villamos utoljára 1969-ben állt az olvasók rendelkezésére, a mozgókönyvtáras folytatást a szakma az akkor már évek óta világszerte elterjedt (Prágában például 1948-tól működő) "bibliobuszban" képzelte el. Az első ilyen buszt 1973-ban indította a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, leginkább az újonnan átadott lakótelepek irányába.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.