Kosovo Online: Villanykampf

  • Bodoky Tamás
  • 1999. május 20.

Tudomány

Miközben a NATO második világháborús technológiákkal - repülőgépekről szórt röplapokkal, rádió- és tévéműsorokkal - próbálja meggyőzni a szerbeket, hogy értük bombáz, nem ellenük, a háborús bűnös Dragan Vasiljkovic belgrádi egyetemistákból verbuvált kiberkommandója az internet vitafórumain eteti a nyugati közvéleményt a háború igazságtalanságáról, a szerbek szenvedéseiről és az etnikai tisztogatások légből kapott voltáról szóló szofisztikált propagandaanyagokkal. Kifogástalan angolsággal, higgadtan és udvariasan.
{k199920_24;b}Miközben a NATO második világháborús technológiákkal - repülőgépekről szórt röplapokkal, rádió- és tévéműsorokkal - próbálja meggyőzni a szerbeket, hogy értük bombáz, nem ellenük, a háborús bűnös Dragan Vasiljkovic belgrádi egyetemistákból verbuvált kiberkommandója az internet vitafórumain eteti a nyugati közvéleményt a háború igazságtalanságáról, a szerbek szenvedéseiről és az etnikai tisztogatások légből kapott voltáról szóló szofisztikált propagandaanyagokkal. Kifogástalan angolsággal, higgadtan és udvariasan. Március végén, április elején a különféle internetes biztonsági berendezéseket gyártó és értékesítő cégek még sajtótájékoztatókon pumpálták a kiberháborús médialufit, miután pánszláv számítógépkalózok szent háborút hirdettek a NATO-tagországok információs rendszerei ellen. A nagyszerb netheadek - például a "Fekete Kéz" - korábban már hallattak magukról néhány horvát és bosnyák sajtótermék szerverének feltörése kapcsán, a bombázások megkezdése után pedig az orosz számítógépkalózok is kinyilvánították - például a Hackzone (http://www.hackzone.ru) webújság online kérdőívén -, hogy készek megtámadni a NATO számítógépeit.

Bár az orosz számítógépkalózok kétségtelen eredményeket tudnak felmutatni nyugati bankok kifosztása terén, a harcmezőn nem ér-tek el átütő sikert: ideig-óráig blokkoltak, illetve lefagyasztot-tak néhány NATO-webszervert (http://www.nato.int/), betörtek néhány internetes gépre a kormányzati és az akadémiai szférában, felülírtak néhány weboldalt, amelyeken az eredeti tartalmat a "Jugoszláv polgárok üzenete a NATO-bűnözőknek" című manifesztummal és a céltáblás logóval vagy valami hasonlóval váltották fel. Továbbá vírusos fájlokkal fertőzött elektronikus levelekkel árasztottak el néhány civil szervezetet, tudományos intézményt és médiavállalatot, és nagy mennyiségű elektronikus levél küldésével bénították a NATO e-mail-forgalmát. A "kiberterror" összességében mégis csupán kellemetlenségeket okozott, sőt a legnagyobb kárt ebben az időszakban egy amerikai programozó okozta a Melissa nevű vírussal, így az is elképzelhető, hogy a rendszerek problémáinak egy része semmiféle összefüggésben nem volt a háborúval.

Április 14-én John Hamre, az USA hadügyminiszter-helyettese "inkoherens és amatőr próbálkozásoknak" nevezte a Pentagon rendszereit ért internetes támadásokat. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az Öböl-háború során tapasztalt és azóta hivatalosan is elismert kellemetlenségek miatt az amerikai hadsereg IC4 részlege - "Information Systems, Command, Control, Communications and Computers" - folyamatosan szigorítja a számítógépes biztonsági intézkedéseket: a katonai hálózatok nem állnak közvetlen kapcsolatban az internettel, és stratégiai információkat nem tárolnak nyilvános szolgáltatásokat is nyújtó webszervereken. "Két éve nem voltak térképeink a számítógép-hálózatokról. Most vannak. Két éve nem szabályoztuk a webről elérhető információkat. Ma már igen. Két éve nem voltak tűzfalaink és a számítógépes betöréseket jelző és blokkoló szoftvereink. Ma már mindenütt üzemeltetünk ilyesmit" - nyilakozta Hamre elégedetten.

Honlapkészítő verseny

Annál sikeresebbnek bizonyult a bevezetőben említett internetes propagandaháború: a www.yu címen elérhető, technikailag és tartalmilag is nyugati színvonalú webújság, amelyet Dragan kapitány szerb háborús veteránok számára létrehozott alapítványa kormánypénzen működtet, több száz önkéntessel dolgozik a nyugati közvélemény megdolgozásán. A szerbek rájöttek arra, hogy bár még mindig a televízió sokszor ismételt képei - menekülő albánok, tiltakozó belgrádiak, bombázók, rakéták, égő olajfinomítók - határozzák meg a kosovói konfliktust a nyugati közvélemény számára, a web egyre nagyobb véleményformáló erőt képvisel. A háború aranybánya az internetes újságok számára - az azonnali, sok forrásból származó információkra kíváncsi olvasók megsokszorozták a szerverek forgalmát -, de kitűnő terepe a tömegmédiából kiszorult álláspontok hangoztatásának - az anti-NATO webring erősebb, mint valaha -, a propagandának és az ellenpropagandának is. Mikor az egyik belgrádi napilapban képek jelentek meg egy állítólagosan lelőtt NATO-vadászgépről, a neten gyorsan közzétette valaki az eredeti fotót, amely egy négy évvel korábbi légi bemutatón történt balesetről készült - a történelemhamisítás és annak tettenérése is könnyebbé vált a hálózaton, ahol végső soron a befogadó dönti el, kinek mit hisz el.

A Milosevic-párti, NATO-gyűlölő honlapok offenzívája (például: http://www.acim.co.yu/anti-nato/) ellen az angolok szerb nyelvű ellenpropagandával próbálkoznak a neten, amerikai civil szervezetek pedig mindenféle valóban hasznos dologgal. Az amerikai természettudósok szövetségének "Space Policy" projektje naprakész kosovói műholdképeket ad közzé szerverén (http://www.fas.org/man/dod-101/ops/kosovo.htm), a böngésző elektronikus identitását rejtő kaliforniai Anonimyzer pedig ingyenes szolgáltatást indított (http://www.anonymizer.com/kosovo) azoknak a jugoszláv internetezőknek, akik retorziótól tartva, név nélkül szeretnének megnyilvánulni a hálózati fórumokon: "Ha valakit lehallgatnak, csak azt látják majd, hogy az anonimyzer szerveréhez csatlakozik, azt nem, hogy miről vagy kivel kommunikál." Egy illinoisi egyetem KRISYS-Net néven adatbázist és információs szolgáltatásokat indított az albán menekülteknek (http://pbosnia.kentlaw.edu/projects/kosovo/), amelyben már több tízezer menekült regisztrálta magát.

A szerb rezsim egyébként a saját ellenzékétől leste el az internetes médiataktikát: a bombázások első napjaiban elnémított belgrádi rádióadó, az ellenzéki B92 (http://helpB92.xs4all.nl) éveken keresztül a számítógép-hálózaton keresztül látta el a Nyugatot híreivel - az 1996-os tüntetések során akkor is, mikor az adást elnémította a rezsim. A Soros-féle Opennet és az amszterdami XS4all internet-szolgáltató segítségével sugárzott digitális jelet a BBC World Service műholdon juttatta vissza Jugoszláviába, ahol néhány helyi rádióból szervezett lánc is átvette híreit. "Az egyik mód, ahogyan a szerbek megtudhatják az igazságot, amelyet Milosevic elrejt előlük, az internet" - nyilatkozta Robin Cook angol külügyminiszter a B92 internetes adásában, napokkal azelőtt, hogy a hatóságok a szerkesztőségből is kiebrudalták a stábot. Nem volt igaza, Milosevic a külföldi tudósítók kiutasításával és a független sajtó felszámolásával totális információs blokád alá helyezte országát - az internet pedig azelőtt sem volt túl elterjedt Jugoszláviában, hogy a bombázások első napjaiban a NATO lerombolta az ország távközlési hálózatait.

Hardverközpontú megközelítés

A NATO ennek megfelelően nem is fektet túl nagy hangsúlyt az internetes propagandára, legalábbis ami a szerbek meggyőzését illeti, hardverközpontú megközelítés tapasztalható. Ez a gyakorlatban az ellenfél kommunikációs és médiahálózatainak szétbombázását jelenti: a jugoszláv mobiltelefon-hálózat az első napokban nagyrészt megsemmisült, kipróbálták az áramellátást bénító grafitbombákat, és találatot kapott a szerb tévé egyik épülete is - ennek ürügyén Belgrád polgármestere találóan jegyezte meg, hogy "ez az első olyan médiaháború, amelyet igazi bombákkal vívnak". "A szerb tévé legalább annyira része Milosevic gyilkos gépezetének, mint a hadsereg" - foglalt állást a Pentagon, amely frekvenciapályázat nélkül próbál betörni a délszláv médiapiacra: a környező országok, például Magyarország légterében cirkáló EC-30 "Commando Solo" repülőgépekről a Voice of America és a Radio Free Europe/Radio Liberty által előállított, szerb nyelvű rádió- és tévéműsorokkal szórakoztatja az ellenséget két légiriadó között. Nem túl sikeresen, a Pentagon is elismerte, hogy a 10 000 wattos teljesítményű repülő adók nem igazán hatékonyak, mert vételi körzetük csekély. Ledobtak mintegy 19 millió röplapot is, egy részük a szerb katonáknak szánt fenyegetéseket tartalmaz: "Ha Kosovóban maradsz, biztosan meghalsz." A szerbeket mindez leginkább a második világháborús náci propagandára emlékezteti, "bár azok a röplapok legalább cigarettapapírnak jók voltak" - nyilatkozta egy idős csetnik harcos az U. S. News riporterének.

Bodoky Tamás

A témával bővebben foglalkozik az MTV 1 Médiamix című műsora (május 29., vasárnap, 15.00)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.