Róka fogta túzok: Veszettek

  • Szabó Gergely
  • 1999. május 27.

Tudomány

Veszettség (hydrophobia): Állatoknak, kül. kutyának, rókának marással emberre is átterjedő heveny, gyógyíthatatlan betegsége. Két alfaja létezik, a sylvanikus (erdei), mely nem gyógyítható és az urbánus, melynek kezelése megoldott. Az erdei veszettség problémája - ennek fő hordozói a rókák - mára szintén megoldódni látszik, a Nyugat-Európában 1986 óta folytatott rókaimmunizáció segítségével. A program jelenleg az EU-csatlakozásra váró három ország területének felét érinti (bár nincs leírva, de az immunitás a csatlakozás előfeltétele). Az immunizáció hazánkban 1992 októberében kezdődött. Ekkor dobták le az első vakcinákat egy körülbelül 5OOO négyzetkilométer nagyságú területen, Északnyugat-Magyarországon. Mostanra elméletileg a Duna vonaláig immunisak a rókák. A vakcinázás egyelőre - pénz hiányában - leállt.
Veszettség (hydrophobia): Állatoknak, kül. kutyának, rókának marással emberre is átterjedő heveny, gyógyíthatatlan betegsége. Két alfaja létezik, a sylvanikus (erdei), mely nem gyógyítható és az urbánus, melynek kezelése megoldott. Az erdei veszettség problémája - ennek fő hordozói a rókák - mára szintén megoldódni látszik, a Nyugat-Európában 1986 óta folytatott rókaimmunizáció segítségével. A program jelenleg az EU-csatlakozásra váró három ország területének felét érinti (bár nincs leírva, de az immunitás a csatlakozás előfeltétele). Az immunizáció hazánkban 1992 októberében kezdődött. Ekkor dobták le az első vakcinákat egy körülbelül 5OOO négyzetkilométer nagyságú területen, Északnyugat-Magyarországon. Mostanra elméletileg a Duna vonaláig immunisak a rókák. A vakcinázás egyelőre - pénz hiányában - leállt.

A konfliktus abból adódik, hogy az immunizációs program támogatói szerint a veszettség nem tekinthető a természetes szelekció részének, mivel a járvány hazánkat csak 1972-ben érte el, tehát egy új betegségről van szó. A természetvédők azonban úgy gondolják, hogy nem kellene belepiszkálni ebbe a folyamatba, mert a megtöbbszöröződő rókaállomány teljesen letarolhatja a hazai apróvadakat, a vadászat ugyanis korántsem olyan hatékony, mint egy vírus.

A immunizációs program feje hazánkban dr. Kerekes Bálint, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztályának tanácsosa: "Sajnos elfogyott a pénz, és nem mi döntjük el, hogy mikor kapunk újra, hogy hozzáfoghassunk az Alföld mentesítéséhez is."

A Dunántúl immunizációja évente 240 millió forintot emészt fel. A vakcinát repülőről terítik. A hatóanyagot tartalmazó kapszula köré egy többek közt hallisztből és paraffinolajból álló, meglehetősen büdös csalétket préselnek.

A tanácsos fölöslegesnek tartja a természetvédők aggályait: "A veszettség a század harmincas éveiben indult északról, és körülbelül ötven-hatvan kilométer évenkénti sebességgel haladt dél felé. Hazánk határait a hatvanas évekre érte el, 1972-re váltunk teljesen fertőzötté. Ez a betegség a hazai faunától teljesen idegen, ezért nem is lehet a természetes szelekció része. A soproni Erdészeti Egyetem által készített felmérés szerint a rókaállomány ugyanolyan mértékben növekszik a mentesített Dunántúlon, mint a kezeletlen Alföldön."

És holnap a túzok?

Az ellentábor egyik fő szószólója Szél Antal, a Körös-Maros Nemzeti Park Dévabányai Túzokrezervátumának vezetője. Félelmei jogosnak tűnnek, hiszen ha a program átkerül az Alföldre, és megugrik a rókák száma, az akár a hazai túzokállomány végét jelentheti. A túzok ugyanis meglehetősen ideges természetű madár, nem viseli jól, ha zargatják; ha kotlik, még a mobiltelefonját is kikapcsolja. Ha egy róka elmegy a fészek mellett, a madár akkora sokkot kaphat, hogy otthagyja a tojásait, és a szerencsétlen vadőr ülhet rajtuk naphosszat.

Azt ugyan nehéz elképzelni, hogy egy róka nekirontson a nála kétszer nagyobb, körülbelül egy méter magas túzoknak, a fészkeket azonban szívesen fosztogatja. Szél úr szerint a fészekfosztások legnagyobb része a rókák számlájára írható.

A kifosztott fészkek aránya jelenleg tizenöt százalék, ha azonban az immunizációt az Alföldön is elkezdik, ez az arány - véleménye szerint - meghaladhatja a hetven százalékot is. Úgy gondolja, túl erős a gyógyszergyártó cégek lobbyja, ezért túlozzák el a veszettség problémáját, noha az csak körülbelül harmincévente követel egy emberéletet.

Róka rege

Szemethy Lászlónak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszéke vadgazdálkodási szakértőjének vezetésével készült el egy perdöntőnek tekinthető, sokak által azonban mellőzött, objektív felmérés. Ez a vizsgálat már jóval azelőtt megkezdődött, mielőtt lepottyant volna az első vakcina:

"1988-tól kezdve végeztünk kérdőíves felmérést a honi ragadozóállomány helyzetéről, ebben főleg a vadászok nyújtottak nagy segítséget - mondja Szemethy. - Az 1992-ben elindult immunizációs program egy elég kemény problémát vetett fel, hiszen senki sem tudta, milyen következményekkel járhat a beavatkozás. A program 1996-ra fedte le a teljes Dunántúlt, tehát a sokak által beharangozott populációdinamikai robbanásnak valamikor 1996 után kellett volna bekövetkeznie. A várakozással ellentétben azonban a magyarországi rókák száma egyenletesen növekedett, körülbelül a tíz éve megkezdett felmérésben foglalt várható növekedési ütem szerint. A dunántúli állomány pedig, amely mára immunis, csak néhány százalékkal lépi túl az alföldi szaporulatot."

Akkor viszont más magyarázatot kell találni a populáció növekedésére. A magyarázat egyrészt a mezőgazdaság átalakulásában keresendő. Az egybefüggő területek helyén létrejött kis parcellás művelés miatt nincs egységes rágcsálóirtás, ez pedig a potenciális zsákmányállatok elszaporodásához vezetett. Ellentétben a közhiedelemmel, a rókák étrendjét körülbelül nyolcvan százalékban az egerek teszik ki, a szaporodás pedig elsősorban a táplálék függvénye.

A megnövekedett populációt valamilyen módon féken kell tartani. A hazai vadászok azonban nem rendelkeznek ehhez elegendő eszközzel, ugyanis hazánk 1990-ben csatlakozott a berni konvencióhoz, mely megtiltja a mérgek és a szenvedést okozó, nem szelektív ölőcsapdák használatát.

Vadgazdák

A fő probléma a -mára szerencsére átalakulóban lévő - téves germán vadászfelfogásban keresendő, mely körülbelül arról szól, hogy mi jobban tudjuk, mint a természet.

A turisták által látogatott Balaton-parton akár hatvan-hetven német márkát is adnak egy-egy szépen kikészített rókaprémért. Ezáltal egyes vadőrök számára épp a róka vált haszonállattá.

A másik probléma a rókák urbanizációja. Az állatok már nem olyan félénkek, mint tizenöt-húsz éve. Mivel az emberek magatartása is megváltozott, a rókák vették a bátorságot, és odaköltöztek a városok körüli erdőkbe. Eleséget bőségesen találnak a szeméttárolókban, ráadásul néhány helyen még etetik is őket. A következő lépés az lesz, hogy már lakni is a településeken fognak.

A folyamat Nyugaton már végbement (azóta is áldják az immunizációt, mert a beköltözött állatok legalább már nem veszettek).

Ez pedig már nemcsak a vadászok baja, hanem az önkormányzatoké és az ÁNTSZ-é.

Szabó Gergely

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.