Elzüllik – ez volt a nagyszótár előző, VII. kötetének utolsó teljes szócikke, méghozzá a kötet 1177. oldalán. Innen folytatódik az új kötet, amely az "em" kezdetű szavainktól kezdi a gyűjtést, és egészen az "ez" kezdetűekig halad. Összesen 1780 szócikket tartalmaz.
Az óriási munka újabb eredményeként megjelenő folytatást a héten mutatták be a szerkesztők a Nyelvtudományi Kutatóközpont előadótermében.
〈Vkinek, vminek az emlékét megőrző, felidéző dolog.〉
- 1a. (tulajdonnévként v. tulajdonnév részeként is) (Irodt) különböző szerzők műveiből összeállított vegyes műfajú gyűjteményes kiadvány, rendsz. album v. évkönyv
- 1b. emlékkönyvbe írt, v. meghalt személy emlékét megörökítő vers
- 1c. vmely helyre, eseményre v. kedves személyre utaló, arra emlékeztető kisebb (ajándék)tárgy; emléktárgy
- 1d. olyan tudattartalom, pl. benyomás, érzés, gondolat, kép stb., amelyet az emlékezet vkiről, vmiről őriz, a feledéstől megóv; emlék
- 2. nefelejcs mint növény
Prószéky Gábor, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója az eseményen kiemelte: bár a Nyelvtudományi Intézet elnevezése változott, a hely és a tevékenység változatlan maradt. A magyar nyelv nagyszótára, amelynek éppoly fontos tudományos, mint társadalmi közhasznú jelentősége van, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Lexikológiai Intézetben készül, főszerkesztője Ittzés Nóra.
Az első kötetet 2006-ban adták ki, ám ez nem azt jelenti, hogy a munka akkor is kezdődött. A projekt ugyanis az első ötlettől a mostani megvalósításig a maga közel 200 évével a magyar nyelvtudomány egyik legrégebbi és legnagyobb munkája.
Ha egészen a szótár ötletének felvetéséig visszanézünk, az 1831-es év emelkedik ki: az MTA elődjének számító Magyar Tudós Társaság vetette fel, hogy szükség lenne a nyelvünk teljes leírását magába foglaló értelmező szótárra. A nagyszótári teljességet akkor nem valósult meg, de készült tájnyelvi, etimológiai, értelmező és kéziszótár is.
A hatalmas munkába aztán 1985-ben kezdtek bele újra az (akkori) MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársai, akik mostanra 18 fős csapatban igyekeznek minél alaposabban feltárni nyelvünk szavait, azok történetét és a bennük rejlő tartalmakat.
A kötet főszerkesztője, Ittzés Nóra azt is elmondta, hogy a VIII. kötet ezzel lezárta az e-vel kezdődő szavaink sorát, amely egyébként az egyik legnagyobb elemszámű csoportot alkotja a szókészletben, összesen két és fél kötetet foglal el. A következő hasonlóan nagy halmaz majd a k-val kezdődő szavaké lesz. Mire pedig minden gyűjtés elkészül, várhatóan legalább 20 kötetesre nő a sorozat, a legutolsó kötet pedig a tervek szerint 2031-ben vagy 2032-ben kerülhet a kezünkbe.
(Pszich is) a logikus gondolkodás általi szellemi megismerés képessége
- 1a. e képességnek vki arcán, tekintetében stb. való kifejeződése, megnyilvánulása
- 1b. (a) tudatos gondolkodás, helyes ítéletalkotás, megfontolás (képessége)
- 1c. (minőségjelzővel v. birtokszóként) 〈állatokra vonatkoztatva:〉 a megismeréssel, emlékezettel stb. kapcs. agyi tevékenységek összessége
- az egyes ember szellemi tevékenysége folytán szerzett tudattartalmak összessége
- 2a. (rég) vminek a tudása, ismerése, ill. vkinek vmiről szerzett ismerete, tud(om)ása
- 2b. (rég) vélemény, felfogás, ill. meggyőződés
- (rendsz. birtokszóként) a dolgokban, eseményekben stb. felfedezhető logikus összefüggés mint azok lényege, tartalma v. jelentősége, haszna, ill. célja Jelentés(tartalom).
- 4a. vmely gesztus, kül. tekintet v. mozdulat, viselkedés stb. metakommunikációs jelentése, üzenete
- 4b. vmely nyelvi egység, pl. szó, szószerkezet jelentése
- 4c. (rendsz. birtokszóként) az a konkrét fogalmi tartalom, amelyre vmely (egyezményes) jel(kép), képies beszéd stb. utal
- 4d. (rendsz. birtokszóként) vmely közlés, műalkotás stb. tartalma, mondanivalója, lényege
Az új kötetet - mondhatni a nyelvet szakmaszerűen használók képviseletében - Báthori Csaba költő, műfordító köszöntötte. Báthori az írók és a szavak sajátos kapcsolatáról beszélt és felvettette: egyáltalán – íróként, nyelvhasználóként - ismerjük-e, értjük-e saját anyanyelvünket?
„Hány szót kell ismernünk a kései büszkeséghez? Hány megszégyenülést tűrhetünk el pirulás nélkül, hogy tudniillik mégsem ismerjük szavainkat elég tüzetesen? Mennyi hiedelmet őrizhetünk meg a tudatlanság gyanúja nélkül? Hány anyanyelv van anyanyelvünkön belül, amelynek hanyagolása már-már vétkes gondatlanság, hovatovább bűn? Mennyire illik ismernünk szavaink eredetét, életrajzát, meghökkentő elváltozásait, hogy ráébredjünk, nyelvünk ezer szállal kötődik más nyelvek anyagához, masszívumában több a betagosított elem, mint a nehezen megragadható eredeti ősanyag?” – tette fel a kérdést. Majd hosszan sorolt példákat arra, hogy eredendően magyarnak vélt és a magyarság hangoztatott eszméjéhez kapcsolódó szavaink – mint a huszár, a csárdás, a puszta vagy épp a betyár kifejezés – mind-mind jövevényszavak, amelyek hol török, hol szláv irányból csapódtak be az évszázadok során nyelvünk szövetébe.
Kiemelte: „A szótár szent tárgy. Nemcsak benne gyűlik össze és válik emlékezetté a világ, hanem így együtt hiteles tömör adatként újabb világokat is teremt. Erősíti a hitünket, hogy ha pontosabbak vagyunk, jobb emberek is lehetünk. Bár mindenkiben kinyitna egy kicsi ablakot, bár ismertetné meg minél több gyanútlan magyarral a saját anyanyelvét.”
- 1. állandó, nem változó pénzbeli értékű 〈dolog〉
- 2. maradandó értékű, időtálló 〈alkotás, eredmény stb.〉
- 2a. maradandó értéket létrehozó, ill. azt megőrző 〈személy, intézmény stb.〉
A bemutatót Cseresnyési László nyelvész (lapunk publicistája - a szerk.) és Ittzés Nóra főszerkesztő beszélgetése zárta. Ennek során a hallgatóság bepillantást kapott a szótárkészítés kulisszatitkaiba. Az egyik legfontosabbként emelték ki a beszélgetők, hogy egy ilyen hosszútávú projekthez stabil, hosszútávú támogatás kellene, és annak biztosítása, hogy a munkát végző csoport tagjai motiváltan és hosszútávon is dolgozhassanak.
Társaságunk egy része (a képen sajnos nincs rajta mindenki). Csengery Kinga, Pomázi Bence, Kristóf Ibolya, Merényi...
Posted by Nyelvtudományi Kutatóközpont Lexikológiai Intézet on Wednesday, November 10, 2021
A hatalmas munkát alig 20 fő végzi, ők gyűjtik a szavakat, feldolgozzák a szótár korpuszának, szövegbázisának alapját jelentő 5–6 milliós kéziratos cédulaállományt, amelyet az 1800-as évek végétől 1960-ig gyűjtöttek. A szótárat emellett még egy valós nyomtatásban megjelent szépirodalmi szövegekből, közéleti és magánjellegű írásokból, tudományos, vallási, publicisztikai művekből épített 30 millió szövegszavas adatbázis (Magyar Történeti Szövegtár) alapján építik.
Így aztán éppúgy bekerülnek népnyelvi, régies szavak, akárcsak trágár vagy épp szakkifejezések.
A szótár jelzi a szó használatának leggyakoribb stílusrétegét is, ami kifejezetten nagy segítség lehet a nem anyanyelvi beszélőnek. (Olykor az anyanyelvinek is.) És persze példákkal adatolják is a szavak adott jelentésben való használatát.
A szótár nemcsak nyomtatottan, hanem adatbázisként is készül, utóbbi elérhető a nagyszotar.nytud.hu oldalon és bárki számára ingyenesen használható. Érdemes forgatni.
A nagyszótár munkálatainak további rejtelmeiről még több részletet olvashatnak az előző kötet megjelenésekor készült riportunkban:
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
