Konferencia az Akadémián: a negyedik hullámban csak az oltás nem elég

Tudomány

Vírusellenes terápiára van szükség, ami az oltás mellett a maszkhasználatot, a kézmosást, a tesztelést és a gyógyszeres kezelést jelenti – derült ki az MTA konferenciáján. 

A koronavírus-járvány negyedik hulláma csupán az oltással nem kezelhető – hangzott el a Magyar Tudomány Ünnepe – Tudomány és Parlament: Együtt a járvány ellen című rendezvényen csütörtökön. Az Akadémián tartott tanácskozáson a tudomány járványkezelésben, valamint kormányzati döntéshozatalban játszott szerepéről, illetve a pandémia társadalmi-gazdasági tapasztalatairól szóltak az előadások. 

A konferencia megnyitóját Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke tartotta. A tudós úgy jellemezte a koronavírus-járványt mint a világot a második világháború óta ért legnagyobb kataklizmát. Külön szólt arról, hogy a pandémia elleni küzdelemben fel kell lépni a tudománytalan és áltudományos nézetek ellen, mert – mint fogalmazott – egyenesen életveszélyesek.

Keserű György gyógszerkutató, akadémikus három pontban foglalta össze, miért veszélyes a negyedik hullám. Egyrészt mert a delta variáns fokozottan fertőzőképes, másrészt az oltottak is megfertőződhetnek, végül pedig Magyarországon közel négymillió ember még nincs beoltva. De ha be is oltatják magukat – folytatta a szakember –, három-öt hét kell, míg a védettség kialakul. Ám a negyedik hullám tetőzése is nagyjából ennyi idő múlva várható. Ezért csak az oltással nem kezelhető a negyedik hullám, vírusellenes terápia kell – mondta Keserű György. 

Az oltás mellett maszkviselésre van szükség, rendszeres kézfertőtlenítésre, a betegség tüneteinek jelentkezése esetén tesztelésre, fertőzés esetén izolációra, gyógyszeres kezelésre.

Utóbbival kapcsolatban elmondta, ma az otthoni használatra alkalmas Favipiravir nevű gyógyszer rendelkezésre áll, a lakossági ellátás biztosított. A szájon át szedhető Molnupiravir nevű antivirális gyógyszer engedélyeztetése folyamatban van az EU-ban; széleskörű használata esetén ötven százalékkal csökkenne a kórházban ápoltak száma. Még magasabb, közel 90 százalékos lehet ez az arány, ha zöld utat kap egy másik vírusellenes készítmény, a Paxlovid. Ez egy úgynevezett proteázgátló gyógyszer, ami a proteáz nevű enzim működését akadályozza, márpedig a vírus szaporodásához erre az enzimre van szükség.

Arról, hogy a tudomány milyen szerepet vállalt, vállal a pandémiában, Kosztolányi György, az MTA élettudományi alelnöke beszélt. “Világjárványok, világkatasztrófák voltak korábban is. A koronavírus-járvány abban különbözik a korábbi hasonló kataklizmáktól, hogy a tudománynak most nemcsak kármentő szerepe van, hanem kezdettől fogva részt vesz a járvány kezelésében. Azaz a tudománynak a korábbi világjárványokkal szemben kármegelőző szerepe van” – mondta.

Hogy a pandémia mennyire kutatott terület, jól mutatja, hogy 2019 novembere és 2021 szeptembere között 530 ezer tudományos közlemény jelent meg a témában. Kosztolányi György kitért arra is, gyakorlatilag világszerte nyilvánvalóvá vált, hogy az egészségügyi ellátóstruktúra fragmentált és rugalmatlan, ezért a jövőben koncepcionálisan megszervezett népegészségügyi felkészültségre van szükség.

Úgy volt, hogy Müller Cecília is előad a tanácskozáson, legalábbis szerepelt a neve a programban. Ám a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK) nem ő, hanem Surján Orsolya helyettes országos tiszti főorvos képviselte.

“Nagyon nehéz itt állnom, hiszen önök Müller Cecíliát várták. Ő egy hétköznapi hős, akit én közelről láttam, hogy hogyan dolgozik, milyen erőbedobással”

– vezette fel előadását Surján Orsolya.

Az NNK szakembere az intézmény járványkezelésben betöltött szerepéről beszélt. Kitért arra a gyakorlatra, amit elmondása szerint kevés országban alkalmaznak, ez pedig nem más, mint a koronavírus-koncentráció elemzése a szennyvízadatok alapján. A vizsgálatokból megállapítható, hogy a szennyvízadatok szerint a harmadik hullámnak más volt a “mintázata” (felfutása, alakulása), mint a másodiknak, a negyedik hullám viszont hasonló alakulást mutat, mint a második.

“Jól látható, hogy a szennyvízeredmények növekedésével nem történt meg két héttel később az esetek emelkedése; jelenleg felfutó szárban vagyunk” – mondta Surján Orsolya. Hozzátette, azt reméli, hogy az

e heti eredmények már nem fognak ilyen emelkedést mutatni, mivel a szigorító intézkedések lassan tíz napja érvényben vannak.

(Szigorító intézkedésekről beszélni ugyanakkor némiképpen furcsa, mert leginkább a tömegközlekedésben kötelező maszkhasználatban, a kórházi látogatási tilalomban és bizonyos rendezvények védettségi igazolványal történő látogathatóságában merülnek ki.)

Az egyetlen, nem orvos, virológus, gyógyszerész, vagy népegészségügyi szakember az előadók sorában Pusztai Gabriella volt. A Debreceni Egyetem neveléstudománnyal foglalkozó professzora egy olyan kutatás eredményeit ismertette, ami arról szólt: milyen állapotban érte a járvány a kisiskolás gyerekeket nevelő családokat. Azt eddig is tudtuk – mondta –, hogy szükség van a digitális műveltség és az eszközállomány fejlesztésére. Arra viszont oda kell figyelniük a kutatóknak, hogy rendkívül fontosak az olyan szülő-gyermek közös tevékenységek, mint a célképzés, a motiválás, a gazdagítás, különösen e tevékenységek transzferhatása miatt. "Fejlesztendő tehát a szülői gyermeknevelési műveltség" – emelte ki Pusztai Gabriella. Azért pedig, mivel a gyermeknevelésbe fektetett szülői munka megtérül a közösség szintjén is, a családtámogatás fontos területe lehet az úgynevezett értékteremtő gyermekneveléshez nyújtandó szakszerű segítség.

Címlapképünk illusztráció.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.