Konferencia az Akadémián: a negyedik hullámban csak az oltás nem elég

Tudomány

Vírusellenes terápiára van szükség, ami az oltás mellett a maszkhasználatot, a kézmosást, a tesztelést és a gyógyszeres kezelést jelenti – derült ki az MTA konferenciáján. 

A koronavírus-járvány negyedik hulláma csupán az oltással nem kezelhető – hangzott el a Magyar Tudomány Ünnepe – Tudomány és Parlament: Együtt a járvány ellen című rendezvényen csütörtökön. Az Akadémián tartott tanácskozáson a tudomány járványkezelésben, valamint kormányzati döntéshozatalban játszott szerepéről, illetve a pandémia társadalmi-gazdasági tapasztalatairól szóltak az előadások. 

A konferencia megnyitóját Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke tartotta. A tudós úgy jellemezte a koronavírus-járványt mint a világot a második világháború óta ért legnagyobb kataklizmát. Külön szólt arról, hogy a pandémia elleni küzdelemben fel kell lépni a tudománytalan és áltudományos nézetek ellen, mert – mint fogalmazott – egyenesen életveszélyesek.

Keserű György gyógszerkutató, akadémikus három pontban foglalta össze, miért veszélyes a negyedik hullám. Egyrészt mert a delta variáns fokozottan fertőzőképes, másrészt az oltottak is megfertőződhetnek, végül pedig Magyarországon közel négymillió ember még nincs beoltva. De ha be is oltatják magukat – folytatta a szakember –, három-öt hét kell, míg a védettség kialakul. Ám a negyedik hullám tetőzése is nagyjából ennyi idő múlva várható. Ezért csak az oltással nem kezelhető a negyedik hullám, vírusellenes terápia kell – mondta Keserű György. 

Az oltás mellett maszkviselésre van szükség, rendszeres kézfertőtlenítésre, a betegség tüneteinek jelentkezése esetén tesztelésre, fertőzés esetén izolációra, gyógyszeres kezelésre.

Utóbbival kapcsolatban elmondta, ma az otthoni használatra alkalmas Favipiravir nevű gyógyszer rendelkezésre áll, a lakossági ellátás biztosított. A szájon át szedhető Molnupiravir nevű antivirális gyógyszer engedélyeztetése folyamatban van az EU-ban; széleskörű használata esetén ötven százalékkal csökkenne a kórházban ápoltak száma. Még magasabb, közel 90 százalékos lehet ez az arány, ha zöld utat kap egy másik vírusellenes készítmény, a Paxlovid. Ez egy úgynevezett proteázgátló gyógyszer, ami a proteáz nevű enzim működését akadályozza, márpedig a vírus szaporodásához erre az enzimre van szükség.

Arról, hogy a tudomány milyen szerepet vállalt, vállal a pandémiában, Kosztolányi György, az MTA élettudományi alelnöke beszélt. “Világjárványok, világkatasztrófák voltak korábban is. A koronavírus-járvány abban különbözik a korábbi hasonló kataklizmáktól, hogy a tudománynak most nemcsak kármentő szerepe van, hanem kezdettől fogva részt vesz a járvány kezelésében. Azaz a tudománynak a korábbi világjárványokkal szemben kármegelőző szerepe van” – mondta.

Hogy a pandémia mennyire kutatott terület, jól mutatja, hogy 2019 novembere és 2021 szeptembere között 530 ezer tudományos közlemény jelent meg a témában. Kosztolányi György kitért arra is, gyakorlatilag világszerte nyilvánvalóvá vált, hogy az egészségügyi ellátóstruktúra fragmentált és rugalmatlan, ezért a jövőben koncepcionálisan megszervezett népegészségügyi felkészültségre van szükség.

Úgy volt, hogy Müller Cecília is előad a tanácskozáson, legalábbis szerepelt a neve a programban. Ám a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK) nem ő, hanem Surján Orsolya helyettes országos tiszti főorvos képviselte.

“Nagyon nehéz itt állnom, hiszen önök Müller Cecíliát várták. Ő egy hétköznapi hős, akit én közelről láttam, hogy hogyan dolgozik, milyen erőbedobással”

– vezette fel előadását Surján Orsolya.

Az NNK szakembere az intézmény járványkezelésben betöltött szerepéről beszélt. Kitért arra a gyakorlatra, amit elmondása szerint kevés országban alkalmaznak, ez pedig nem más, mint a koronavírus-koncentráció elemzése a szennyvízadatok alapján. A vizsgálatokból megállapítható, hogy a szennyvízadatok szerint a harmadik hullámnak más volt a “mintázata” (felfutása, alakulása), mint a másodiknak, a negyedik hullám viszont hasonló alakulást mutat, mint a második.

“Jól látható, hogy a szennyvízeredmények növekedésével nem történt meg két héttel később az esetek emelkedése; jelenleg felfutó szárban vagyunk” – mondta Surján Orsolya. Hozzátette, azt reméli, hogy az

e heti eredmények már nem fognak ilyen emelkedést mutatni, mivel a szigorító intézkedések lassan tíz napja érvényben vannak.

(Szigorító intézkedésekről beszélni ugyanakkor némiképpen furcsa, mert leginkább a tömegközlekedésben kötelező maszkhasználatban, a kórházi látogatási tilalomban és bizonyos rendezvények védettségi igazolványal történő látogathatóságában merülnek ki.)

Az egyetlen, nem orvos, virológus, gyógyszerész, vagy népegészségügyi szakember az előadók sorában Pusztai Gabriella volt. A Debreceni Egyetem neveléstudománnyal foglalkozó professzora egy olyan kutatás eredményeit ismertette, ami arról szólt: milyen állapotban érte a járvány a kisiskolás gyerekeket nevelő családokat. Azt eddig is tudtuk – mondta –, hogy szükség van a digitális műveltség és az eszközállomány fejlesztésére. Arra viszont oda kell figyelniük a kutatóknak, hogy rendkívül fontosak az olyan szülő-gyermek közös tevékenységek, mint a célképzés, a motiválás, a gazdagítás, különösen e tevékenységek transzferhatása miatt. "Fejlesztendő tehát a szülői gyermeknevelési műveltség" – emelte ki Pusztai Gabriella. Azért pedig, mivel a gyermeknevelésbe fektetett szülői munka megtérül a közösség szintjén is, a családtámogatás fontos területe lehet az úgynevezett értékteremtő gyermekneveléshez nyújtandó szakszerű segítség.

Címlapképünk illusztráció.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk