Németország nem oldalá fel a vakcinaszabadalmakat

  • narancs.hu
  • 2021. május 7.

Tudomány

Pedig a napokban az USA is beállt az elgondolás mögé.

Németország szerint nem a vakcinaszabadalmak, hanem a gyártói kapacitások és a szigorú minőségi elvárások miatt lasssú az oltások készítése és elosztása, ezért nem támogatják a szabadalmak feloldását - írja a BBC.

A kormány szerint fontos, hogy a szellemi termékek jogai védve maradjanak, mert ez az innováció kulcsa és az is kell, hogy maradjon.

Az oltások szabadalmának feloldását még tavely kezdeményezte India és Dél-Afrika , a napokban pedig az Egyesült Államok is bejelentette, hogy beáll a kezdeményezés mögé. A javaslat támogató szerint a szabadalmak lassítják más gyógyszergyárak fejlesztéseit, ez pedig vakcinahiányt okoz.

A szabadalmak feloldását nemcsak az USA, hanem Franciaország és Olaszország is támogatná. Az EU részéről Ursula von der Leyen azt nyilatkozta, készek tárgyalni ennek lehetőségéről.

A gyógyszergyártók szerint a szabadalmak feloldása ne mlenne jó ötlet, mert minőségi és biztonsági kockázatokkal járhatna. 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.