Őrület: a méheknek megy a kivonás és az összeadás is

  • narancs.hu
  • 2019. február 9.

Tudomány

Sőt: még a pókok is meg tudhatnák számolni mind a nyolc lábukat.

Az agyuk ugyan nagyon apró, de alapvető matematikai feladatokra mégis képesek – állapította meg a méhekről egy ausztráliai kutatás.

Az RMIT Egyetem tudósai jöttek rá, hogy a méhek alapvető összeadásra és kivonásra képesek, ez pedig nagyon is különleges teljesítmény a számtanhoz szükséges kognitív képességek szintje miatt.

A kutatócsoport úgy jött rá minderre, hogy betanított egyes méheket arra, hogy bemenjenek egy útvesztőbe, ahol 1-5 figurával találkoznak, melyek kék vagy sárga színűek. Ha a figurák kékek voltak, a méheknek a figurák számához hozzá kellett adniuk egyet, ha sárgák, akkor ki kellett vonni egyet. Ha ezután a helyes megoldással feltüntetett alagútba szálltak be, akkor jutalmat kaptak.

Kezdetben a rovarok véletlenszerűen választottak, de mintegy 100 tanulópróba után, melyek 4-7 órán át tartottak, megfejtették a kódot és rájöttek, hogy a kék plusz egyet, a sárga mínusz egyet jelent és a szabályt alkalmazni tudták új számok esetében is.

"Eredményünk arra utal, hogy a fejlett numerikus kogníció sokkal szélesebb körben megtalálható a természetben az emberen kívül is, mint azt korábban vélték" – mondta Adrian Dyer, az RMIT kutatója.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy az emberszabásúak, a madarak és a pókok is képesek kivonni és összeadni. Most már a méhek is ebbe a csoportba tartoznak.

A matematikai problémák megoldásához egyébként az észlelés két szintjére van szükség: egyrészt az összeadás és kivonás szabályait a hosszú távú memóriában kell tárolni, másrészt mentálisan tudni kell kezelni meghatározott számok egy halmazát a rövidtávú memória használatával. Annak felismerése, hogy a méhek is képesek erre a nagyon apró és viszonylag egyszerű agyukkal, igen nagy jelentőségű.

A méhek szerepét és fontosságát egyre több kutatás vizsgálja; ha többre kíváncsi, akkor jó szívvel ajánljuk alábbi cikkünket:

 

Nincs élet a méhek után

Sorra tűnnek el, szorulnak vissza azok a fajok, melyek a létfontosságú haszonnövények beporzását végzik. Lehet, hogy ezt már mi is megérezzük?

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.