Kis csoport huszonéves fiatal üldögél az asztal körül, ropit rágcsálnak, kólát iszogatnak, és közben biokibernetikus fegyverekkel mészárolják a cyborgokat. Szerencsére csak verbálisan: szerepjátékosok, akik a sötét jövőben kalandozva akció-sci-fibe illő rajtaütéseket hajtanak végre egy amszterdami céges övezet adaterődei ellen. "Cyberpunkolunk" - magyarázza egyikük, ugyanis többfélét is szoktak játszani. Szabálykönyv, mesélő, tízoldalú dobókocka és rengeteg idő: másra nincs is szükség ahhoz, hogy hetente háromszor, hattól éjfélig a magunk teremtette virtuális valóságban tölthessük az időt.
A nyolcvanas években
unatkozó amerikai kollégisták találták ki az RPG-t (Role Playing Game), amely azóta kulturális vírusként terjed az egész világon, nálunk körülbelül tíz éve alakultak az első klubok, és kezdték fordítani a szabálykönyveket. A szerepjátékok a fantasy-irodalmat házasítják össze a számítógépes kalandjátékok interaktivitásával és egy amatőr színjátszó kör lelkesedésével. Az első szerepjátékokat Tolkien A babó és A gyűrűk ura című kultregényei ihlették, a régmúlt mágikus világában varázslók, szerzetesek vagy törpék formájában küzdhetünk a cyberpunkoknál jóval romantikusabb célokért. William Gibson Neurománc című regénye aztán új kultuszt teremtett, a cyberpunk-regények és -filmek dömpingje után törvényszerűen megjelentek a cyberpunk-szerepjátékok is, amelyek a régmúlt helyett a közeljövőbe helyezik át a kalandok színterét: "Felhőkarcoló-erődjeikből multinacionális cégek irányítják a világot; akaratuknak kibernetizált zsoldosok szereznek érvényt."
Míg a tolkieni mágikus, lovagi világ mai szemmel nézve szentimentálisnak mondható, a cyberpunk jövőképe cinikus: a huszonegyedik század történelmét háborúk és katasztrófák sorozata tarkítja, a polgári demokrácia intézményei áldozatul esnek a szabadpiacnak, a lepusztult városi vadon utcáin és a végtelen adatmezőkön fixerek, rockerek, zsoldosok, zsaruk, konzolkovbojok és nomádok küzdenek a pénzért és a túlélésért. A kétféle világ ötvözésére tesznek kísérletet a shadowrun rendszerű játékok, például az "árnyékmagyarország": az itt vázolt forgatókönyv szerint a jövő század lepusztult, agyonkibernetizált világában
újjáéled a mágia
Ha sikerült elkapni az alaphangulatot, karaktert - vagyis szerepet - választunk, majd a játék "operációs rendszere" által a legapróbb részletekig kidolgozott és pontrendszerbe foglalt szabályok szerint különféle küldetéseket teljesítünk: például adatokat lopunk egy multi számítógép-rendszeréből, vagy elrabolunk egy cégvezetőt. A választott karaktert személyiséggel, múlttal kell felruházni, aztán jöhetnek a posztapokaliptikus túléléshez feltétlenül szükséges felszerelések és fegyverek. A cyberpunkban egy átlagosan felpiszkált, "cuccos" karakter cyberoptikával, reflexgyorsítóval, egy .25-ös géppisztolyt rejtő szuperkróm karral, interface aljzatokkal és különféle implant chipekkel rendelkezik - a testébe épített technológiától azonban eluralkodhat rajta a cyberpszichózis: "empátiapontjai csökkennek, az emberekkel való kapcsolat ingerelni kezdi, szörnyű dührohamok lesznek úrrá rajta, és ha teljesen bedilizik, céltalan vérengzésbe kezd".
A játékot a mesélő - avagy Kalandmester - irányítja, rajta áll vagy bukik a dolog: az előre kigondolt feladatot úgy kell végrehajtatnia a játékosokkal, hogy azok minél jobban beleéljék magukat a szituációba és a választott szerepbe. Ennek érdekében díszletekre is szükség lehet: a Cyberpunk 2020 kék neonfényt, foncsorozott napszemüveget és bőrdzsekit ajánl, vendéglátóimnak azonban ilyesmire nincs szüksége.
Évek óta játszanak,
fejben van minden. Ülnek az asztal körül, nyomják a szöveget, szemük sem rebben, ha például "egy nukleáris csapásváltás során Irán, Irak, Líbia, Csád és az Arab Emirátusok területe radioaktív sivataggá változik, és a világ kőolajkészlete a felére csökken". Egy-egy feladat megoldása hetekig-hónapokig is tarthat, és többször félbeszakad, egy tapasztalt játékos több feladaton át, éveken keresztül is életben tarthatja karakterét. Van, aki felváltva több karakterrel játszik, nehogy egyhangúvá váljon a dolog.
A játékosok egyike, Nyulászi Zsolt egyben fantasy-író is. "Egy játék világához írhatsz regényt, vagy a játékban átélteket leírva születik a regény. Ha van egy jó regényötleted, érdemes elmesélni játékban, mert kiderülnek a logikai bakik." Zsolt pedagógiai lehetőségeket is lát a szerepjátékban; egy szerepjátékos-táborban tapasztalta, hogy általános iskolás korú gyerekek lelkesen bemagolták a fiktív világ történelmének évszámait. A játék fejleszti a kreativitást és a problémamegoldó képességet is: "Jó tréningnek tartanám munkacsoportok együttműködésének fejlesztésére: veszélytelenül tesztelhető például, hogy mit tennének, ha válsághelyzet alakulna ki." A részben általa fejlesztett M.A.G.U.S. szabálykönyvéből négy év alatt, több kiadásban húszezer példány fogyott, ez abszolút rekord, a magyar nyelvű szerepjátékos-kiadványok példányszáma ritkán éri el a tízezret.
A szerepjáték személyiségre gyakorolt hatásáról megoszlanak a vélemények. Zsolt szerint a szerepjáték
nem intelligenciateszt,
és nem is az erőszak levezetésének eszköze, a harc jelentőségét a kívülállók messze eltúlozzák: "Mindegyik karakter mögött te állsz, felveszed az interfészét, és azon keresztül nyilvánulsz meg. Ahogyan egy regényben is, minél hitelesebben, árnyaltabban tudod előadni a karakteredet, annál jobb szerepjátékos vagy. Hogy a történet miről szól - erőszakról, emberi kapcsolatokról, személyes vagy társadalmi válságokról - tulajdonképpen csak a keret; olyan ez, mint a mozi: te döntöd el, ízlés szerint, hogy akciófilmre, drámára, vígjátékra, esetleg úti- vagy művészfilmre ülsz-e be. Az viszont nagyon fontos, hogy a játékban kialakuló konfliktusokat nem szabad kivinni a valós életbe." Van, aki csak önmagát bírja hozni, bármilyen bőrbe bújik: "Soha nem fogom eljátszani azt, hogy megkínzok valakit, mert arra képtelen volnék" - nyilatkozta a cyberpunk-csapat egyetlen lánytagja.
Czeizer Zoltán szociológus szerint azért olyan csábítóak ezek a fiktív világok, mert el lehet felejteni bennük a "felépített én", a múltban rólunk kialakított kép uralmát, és előtérbe kerül személyiségünknek az a része, amely a jelenre orientált, és a pillanatnyi szituációra spontán, öntudatlan cselekvéssel reagál. A szerepjátékosnak nem kell a szerepeit egyetlen lineáris személyiséggé összerendezni, "multiplex személyiségként" nagyobb szabadságot élvez. A gyakorlott mesélő botcsinálta pszichológusként figyeli a játékosokat, de azért jó észben tartani, hogy ez nem pszichoterápia: ahogy a régi mondás tartja, a rossz játéknál jobb egy szép karakterhalál.
Bodoky Tamás
(közreműködött: Izsóf Gábor)
Cyberpunk 2020 az Interneten: http://www.sch.bme.hu/misc/cp2020/
Szerepjátékok az Interneten
Léteznek számítógépes szerepjáték-szerverek is: ezek a többfelhasználós barlangok, vagyis MUD-ok (Multi User Dungeon). A MUD interaktív szövegfolyamában meghatározott parancsok segítségével cselekedhetünk, mozoghatunk vagy beszélgethetünk. A mesélőt egy rafinált program helyettesíti, a "világ" fejlesztését, új feladatok és útvonalak kiépítését valós személyek, a "halhatatlanok" végzik. Számukra a fiktív világ gyakran fontosabbá válik, mint a valóság: van, aki képes egyhuzamban akár 48 órát is "odaát" tölteni. Ilyen megszállott Mick is, az Elveszett Világ (http://mud.matav.hu) egyik teljhatalmú ura. Õ még barátnőjét, Alettát is a MUD-on ismerte meg, és virtuális, csak a játékban érvényes házasságot kötött vele. Az Elveszett Világ tolkieni, mágikus-romantikus rendszerű, a "cyberpunkoláshoz" a hálózat önmagában is megfelel. A választott karakter kilépéskor elmenthető, így legközelebb nem kell a játékot újrakezdeni: a játékos fokozatosan beépülhet a választott világ társadalmi életébe.
Szerepjátékok Magyarországon
Star Wars (magyarul is megjelent) A Csillagok Háborúja űropera szerepjátékosított változata, a filmekből ismert összes szükséges tartozékkal. A játékosok a Felkelők oldalán küzdhetnek a Birodalom ellen.
AD&D Minden szerepjátékok atyjának, a D&D-nek (Dungeons & Dragons) továbbfejlesztett változata. A kalandok mesebeli lények - tündérek, törpék, sárkányok - által benépesített, hősi fantasztikummal, mágiával és boszorkánysággal körített, úgynevezett "fantasy" világokban bonyolódnak. Mindmáig ez a világ legelterjedtebb és legnépszerűbb kalandjátéka.
Cyberpunk (magyarul is megjelent) A sötét közeljövőben játszódó, William Gibson-i alapokra építkező sci-fi - a cyberpunk műfaj legnépszerűbb képviselője. Erősen realisztikus játékrendszer, jókora adag fekete humorral és társadalomkritikával megspékelve.
M.A.G.U.S. (magyar) Az első magyar fejlesztésű, legnagyobb példányszámban eladott, heroikus fantasy szerepjáték. A hasonló jellegű külföldi játékok dömpingjében is megállja a helyét.
CODEX (magyar) A legfrissebb hazai fejlesztésű fantasy szerepjáték, elitista elvekkel és a puszta szórakoztatáson már túlmutató célokkal. Elsősorban tapasztalt szerepjátékosoknak ajánlott. Képzelt világában Kelet és Nyugat kultúrája összefonódik.
Vampire - The Masquarade A "gótikus punk" műfaj egyik legnépszerűbb képviselője: alternatív, sötét és borongós hangulatú földi világban játszódik, valamikor napjainkban. A játékosok tragikus sorsú, a társadalom elől rejtőző vámpírokat személyesítenek meg.
Paranoia Kiváló humorú, a hidegháborús évek abszurditását parodizáló szerepjáték. A játék utópisztikus orwelli környezetben, egy, a külvilágtól elszigetelt, föld alatti komplexumban játszódik, ahol a játékosok életét az örökké éber és kellőképpen buggyant Nagy Komputer irányítja, állandó harcot hirdetve a beszivárgó "mutánsok", "komcsik" és "szabotőrök" ellen.
Shadowrun (magyarul is megjelent) Cyberpunk elemeket és fantasy sztereotípiákat ötvöző szerepjáték.
Amber A játékosok félisteni hatalommal rendelkező, multiverzumok között barangoló halhatatlan lényekkel formálhatják a halandók és az árnyékvilágok sorsát.
Ars Magica A feudális Európában játszódó, igényesen kivitelezett történelmi szerepjáték.
MERP (magyarul is megjelent) Tolkien varázslatos világát megelevenítő, klasszikus high-fantasy szerepjáték.
Warhammer 40K Stratégiai társasjáték. A cselekményt - csatákat, gigászi ütközeteket - festett ólomfigurákkal, terepasztalon bonyolítják, fantasy elemekkel fűszerezett "cyber-gótikus" környezetben.
Call of Chtulhu Kozmikus horror H. P. Lovecraft Chtulhu-mítosza és Poe groteszk írásai alapján. A karakterek olyan ősi titkokkal és emberi elme számára felfoghatatlan felsőbb hatalmakkal kelnek birokra, melyek létezésének puszta ismerete is végzetes lehet.
