„A kis kínai gyerekek már az iskolában tanulják a mesterséges intelligenciát, Kínában ugyanis kötelező tantárgy lett. És ez nem csak hír, ezzel feladatunk van, emberek” – hívja fel a figyelmet egy magyar online marketingszakember az Instagramon közzétett videójában. Kína oktatási minisztere, aki történetesen egy IT-szakember, az eredetileg 200 iskolában tesztelt programot most kiterjeszti az egész országra. Az új tanterv szerint az alsósok feladata megismerni az AI-t és játszani vele, a felsősök a különböző tantárgyakban már elkezdik használni, a középiskolások pedig önálló AI-projekteket visznek, illetve gyakorolják a fejlett AI-funkciókat. „Ez nem science fiction, ez a jelen”, mondja a szakember.
A Bosch megrendelésére készült 2024-es globális felmérés azt mutatta, hogy a Magyarországon megkérdezetteknek majd’ kétharmada szerint az AI-t önálló iskolai tantárgyként kellene oktatni – ez az arány megfelel a világ 63 százalékos átlagának.
„Engem nagyon érdekel, hogyan tudnám jobban használni az óráimon a ChatGPT-t, így rengeteg időt eltöltök böngészéssel. Csakhogy aztán kapcsolok: fel kellene készülnöm a másnapi óráimra. Vagy dolgozatot kellene javítanom… És akkor gyorsan visszanyúlok a régi, megszokott módszereimhez. Nincs elég időm ezzel foglalkozni, és nagyon kevés szó esik arról, hogy kimondottan mi, tanárok, hogyan tudnánk jól használni az eszközt. Így ritkán is alkalmazom. Ez rendkívül szomorú tendencia, hiszen pedagógusként mégiscsak az az elsődleges feladatunk, hogy reagáljunk a világ változásaira, alkalmazkodjunk ahhoz, amiben a diákjaink felnőnek, hogy tudjuk őket segíteni ezen az úton” – mondja Kerti Anna, egy fővárosi középiskola magyartanára, egyik alapítója a Lehetőségek a Mai Magyartanításban (LEMMA) nevű szervezetnek, amely fiatal tanároknak szervez szakmai-módszertani programokat.
Nézzük meg együtt!
Kerti Anna 2023 júniusában beszélt egy konferencián az AI oktatásban betöltött lehetséges szerepéről. Most azt mondja, két év múltán „azt tapasztalom, hogy szinte semmi szó nem esik e témáról a közoktatásban. Lehet, hogy van már néhány továbbképzés, de minimális. Én fiatal vagyok, nem tartok az AI-tól, viszont az idősebb kollégák között vannak, akik még mindig elutasítják, és félelmet vált ki belőlük”. Szerinte a ChatGPT korai felhasználói azt tapasztalhatták, hogy rengeteget hibázik az eszköz, és ez sokak érdeklődését visszavetette, pedig manapság már jóval használhatóbbak a chatbotok.
Kerti Anna PPT (vizuális prezentáció) készítésére használja a ChatGPT-t, ezzel lerövidítheti az órára való felkészülést. „Nem annyira ügyes, de ha adok neki egy jó forrást, amiből dolgozhat, akkor megcsinálja.” A diákokkal volt olyan projektjük, amikor az volt a téma, hogy mi az a vers. „Kértem a ChatGPT-t, írjon a nyárról egy szimbolista, egy kubista verset, egy szabadverset, egy klasszicistát, aztán megnéztük, hogy az AI-nak, nyilván nagyon sok szöveg ismeretében, mi az elképzelése arról, mi a vers. Ez izgalmas kísérlet volt.” Anna szokott a diákokkal képgenerálást is végeztetni: Akhilleusz pajzsát az Iliász igen részletesen leírja, ezért a tanárnő azt kérte a diákoktól, jegyzeteljék ki, mik vannak a pajzson, fogalmazzák meg, hogyan képzelik el, és táplálják be a ChatGPT-be, hogy az így készítsen erről képet. „Elsőre csinált furcsaságokat, így azt gyakoroltuk, hogy akkor lesz jó eredmény, ha jó promptot (azaz utasítást, iránymutatást) kap az eszköz. Egy ilyen feladaton keresztül nyilván jobban megmarad a diákban, hogy mi is van azon a pajzson, mintha csak olvas róla.”
Kerti Anna mindig hangsúlyozza a diákjainak, hogy nagyon kritikusan álljanak ahhoz, amit a ChatGPT mond. „Sokat használják, de leginkább arra, hogy csaljanak és megússzák a munkát.” Az AI használata a pedagógus szerint nem annyira az értelmi képességektől függ, mint inkább attitűd kérdése. Jelenleg a legnagyobb akadálynak azt tartja, hogy a telekommunikációs eszközök gyakorlatilag ki lettek tiltva az iskolákból. Laptopot lehet ugyan használni, de ezekkel is mindenféle gond van: lassúak, nem elég a sávszélesség az iskolában, vagy nincs elég konnektor, nincs hosszabbító, elosztó… „Tanórai célra kivetethetem a zárt szekrényből a mobiltelefonokat, de mire a gyerekek elmennek érte, bekapcsolják, megnézik a bejövő üzeneteiket, elkezdenek válaszolgatni rá… Arra is kell figyelni, hogy az óra végén visszarakják a szekrénybe a mobilokat. Ez mind idő és bonyodalom. Egy negyvenöt perces órából maximum egy tíz-tizenöt perces feladatot tudok így kiadni. Ilyen körülmények között egy új eszköz használatának a megtanulása szinte lehetetlen.”
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
