Tiltani kell-e a szoláriumot - A bőr nem felejt

  • Gergely Zsófia
  • 2009. július 30.

Tudomány

A bőrrák veszélye miatt megtiltotta a kiskorúak szoláriumozását a német parlament. A magyar bőrgyógyászok buzgón helyeselnek, a szoláriumüzemeltetők állítják, hogy hozzájuk nem nagyon járnak tinédzserek. Az egészségügyi tárca dolgozik egy rendeleten, de az csak a szoláriumozók informálását teszi kötelezővé.
A bőrrák veszélye miatt megtiltotta a kiskorúak szoláriumozását a német parlament. A magyar bőrgyógyászok buzgón helyeselnek, a szoláriumüzemeltetők állítják, hogy hozzájuk nem nagyon járnak tinédzserek. Az egészségügyi tárca dolgozik egy rendeleten, de az csak a szoláriumozók informálását teszi kötelezővé.

Németországban tilos a szoláriumozás a 18 éven aluliaknak - így döntött nagy többséggel a német parlament alsóháza június végén. A korhatárhoz kötött teljes tilalmat azzal indokolták, hogy a rendszeres szoláriumhasználat fokozza a bőrrák kockázatát, különösen a gyerekeknél, illetve a fiataloknál. Az egyik német bőrgyógyásztársaság adatai szerint ugyanis a szolárium roppant népszerű a német fiatalok körében: több mint négymillió 18 év alatti barnul rendszeresen a mesterséges fénynél. Eközben a 35 év alatti szoláriumozók körében 75 százalékkal magasabb a leginkább halált okozó bőrrák, a melanoma kialakulásának a veszélye. A Bundestag honlapján található háttéranyagok szerint azért kellett törvénybe iktatni a szoláriumokra vonatkozó szabályokat, mert az eddigi "önkorlátozás" nem jött be, a stúdiók elenyésző része volt hajlandó akár csak tájékoztatást adni a szolárium hatásairól. Ezentúl nincs választásuk: a kiskorúakat nem engedhetik be, figyelemfelhívó anyagokat kell kihelyezniük, a személyzetnek szaktudással kell rendelkeznie, a gépeket pedig időszakosan felülvizsgálják.

Daganatok

"Maximálisan egyetértek a németországi tilalommal, ami egyébként nem egyedülálló, Angliában is korlátozzák a fiatalok szoláriumba járását, ahogy Ausztráliában is" - mondta Kohán József bőrgyógyász szakorvos. (A német háttéranyag szerint hasonló korlátozás van Finnországban, Svédországban, Spanyolországban, Portugáliában is, az Egyesült Államok több államában pedig már régóta tilos a kiskorúak szoláriumozása.)

Kohán szerint a bőr "nem felejt", ezért különösen veszélyes, ha a gyerekek vékonyabb, a sugárzásra fogékonyabb bőre ki van téve káros hatásoknak. "A szolárium sugárzása ötször erősebb a Napénál, ráadásul nagyon közelről, 20-30 centiméterről" - tette hozzá. A nemzetközi adatok alapján a bőrrákos betegek száma tízévente megduplázódik, de Kohánnak nincs szüksége statisztikára: szegedi magánpraxisában egyértelműen érezhetőek a változások, a betegségek típusában és a páciensek életkorában is. "Régen például csak arcon, fejen előforduló basaliomával (Az egyik leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganat - a szerk.) volt dolgom, és a betegek túlnyomó része idős volt, most 30-40 éves emberek törzséről kell leoperálni a daganatokat - mondta. Majd hozzátette: "A német példa után talán más országok egészségügyi kormányzatai is felelősen végiggondolják, nem kellene-e hasonló lépéseket tenni."

A bőrgyógyász szerint pánikkeltésre nincs szükség, mert a természetes napfény - mértékkel - éppen hogy csökkenti más rákbetegségek kockázatát, mivel hozzájárul a szervezet D-vitamin-termeléséhez. "Egyszerűen meg kellene nézni, hogy működik ez az állatvilágban vagy a természeti népeknél: 11 és 15 óra között elbújnak, illetve nem mennek a napra" - mondta.

Az Egészségügyi Minisztérium egészségpolitikai szakállamtitkára, Medgyaszai Melinda kérdésünkre elmondta: racionális, de túl drasztikus megoldásnak tartja az új német szabályozást. "Ezzel Németországban elvágták ugyan a problémát, de látni kell, hogy a kérdésnek két oldala van: igaz, hogy az UV-B sugárzás miatt fennáll a rosszindulatú daganatok veszélye, viszont a szervezetnek a napfény teljes spektrumára szüksége van a vitaminhiányos állapot elkerüléséhez, ráadásul a barna bőrt egészségesnek, ezért szépnek tartjuk. Ezért inkább az egyensúlyt kellene megtalálni" - magyarázta.

"Bármit viszünk túlzásba, az árt" - szögezte le a szakállamtitkár, aki szerint nincs gond a szoláriumba járással, ha valaki ezt "megfelelő módon és mértékkel" teszi. Ennek ellenére a minisztériumban jelenleg készül egy rendelet a kozmetikai szolgáltatások közegészségügyi szabályairól, amelynek egyik melléklete kifejezetten a szoláriumokra vonatkozik majd. Mint megtudtuk, a várhatóan őszszel hatályba lépő jogszabályban tájékoztatási kötelezettséget írnak elő, kötelező lesz informálni a szoláriumokban a vendégeket például a lehetséges veszélyekről vagy az ajánlott éves mennyiségről. "Nem a tiltásra, hanem a tájékoztatásra helyezzük a hangsúlyt" - mondta a szakállamtitkár, aki szerint tinédzsereknél ez sokkal hatásosabb lehet, mint a német szigor, mert a "tiltás inkább felbiztatná őket".

A tájékoztatás mindenképpen hasznos lenne: csak az interneten számtalan, kifejezetten a barnulással, szoláriumozással kapcsolatos információ jelenik meg nap mint nap, és ezekből világosan kiderül, hogy az emberek többségének fogalma sincs arról, hogyan lehet veszélyek nélkül barnulni. Népszerű internetes fórumokon a barna bőr szerelmesei egészen hajmeresztő érvek - kifejezetten gyógyít; kevesebb időt vesz igénybe - alapján körömszakadtáig védelmezik a szoláriumozást, az óvatosabbak arra hivatkoznak, hogy a "megváltozott Nap" miatt napjainkban már jobb a műfény, míg ellenzői szerint szoláriumozás és napozás helyett mindenki inkább rákszűrésre menjen. A "napfény vagy szolárium" témájú topikokban - bár mindenféle vélemény képviselteti magát - többségben vannak azok, akik a szoláriumra szavaznak, és ezt legtöbben azzal az elterjedt vélekedéssel támasztják alá, hogy a szolárium más, kevésbé ártalmas UV sugárzást jelent, mint a napfény.

"Ez azonban tévhit - tudtuk meg Remenyik Évától, a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikájának igazgatójától, a Magyar Dermatológiai Társulat alelnökétől. - A szoláriumozás ideológiája valamikor valóban az volt, hogy a káros, daganatkeltő UV-B sugarak mellőzésével ezeknél az UV-A sugarakat alkalmazzák - mondta. - Később viszont bizonyították, hogy ez több szempontból sántít: egyrészt az UV-A sugárzásnak is van daganatkeltő, bőrt öregítő mellékhatása, még ha nem is rögtön jelentkezik, mint az azonnali leégést okozó UV-B, másrészt a szoláriumok kellő barnító hatásához szükség van az UV-B fénytartományra is. Orvosi-bőrgyógyászati szempontból ezért mind a szolárium, mind a napozás kifejezetten ellenjavallt a 18 év alattiaknak, daganatkeltő hatása miatt. Nem azt mondom, hogy egyáltalán nem lehet napra menni, ugyanakkor a mi égövünkön már az bőven elegendő a napozás mellett sokszor érvként felhozott D-vitamin-képzéshez, ha csak az alkart negyed órán át éri a fény" - magyarázta.

A debreceni bőrklinika vezetője klinikai vizsgálatokra hivatkozott, melyek kimutatták: a bőrdaganatok, így a melanoma kialakulásánál a gyerekkorban elszenvedett napsugárzás és főként a leégés fokozott rizikót jelent, még ha ebben más faktorok - genetika, bőrszín - is közrejátszanak. Ráadásul kevesen tudják, hogy a sugárdózis az ember élete során összeadódik, így gyerekkortól kezdődően már egész fiatal korra kialakulhat a megbetegedés. "Nem véletlen, hogy egyre fiatalabbaknál, már a 30-40 éves korosztálynál diagnosztizálnak bőrdaganatot, de az orvostudomány tud gyerekkori megbetegedésekről is" - mondta Remenyik, aki szerint azért különösen aggasztó a melanomás betegségek számának növekedése, mert ez az egyik olyan pigmentsejtekből kiinduló daganat, amely ellenálló képessége miatt kemoterápiával alig gyógyítható, és könnyen áttéteket képezhet.

Magyarországon a 18 év alattiak szoláriumhasználatáról kevés az adat - erre vonatkozóan az egészségügyi tárcát is hiába kérdeztük -, de a debreceni klinikán jelenleg folyik egy helyi vizsgálat, amely ezt is érinti. Az általános és középiskolások körében - az iskolaorvosok bevonásával - végzett kérdőíves felmérésből az mindenesetre kiderült, hogy a 16 éves korosztályból minden tizedik tini jár szoláriumba. "A szolárium üzlet, esztétikailag pedig jelenleg a barna bőr a divat" - jegyezte meg Remenyik Éva, aki szerint ezért az egyetlen megoldás a figyelemfelhívás, annak tudatosítása a fiatalokban, hogy hova vezet a fokozott fényterhelés.

Bebronzosodik

"Tagjaink részére eljuttatott tájékoztató anyagainkban mi már évek óta azt közöljük, hogy 18 éven aluliaknak és érzékeny bőrűeknek nem javasolt a szolárium használata - reagált a német tiltással kapcsolatos kérdésünkre Mató Erzsébet, a Magyar Szolárium Egyesület szóvivője, aki szerint így ők hiteles információkat közvetítenek. - De a megfelelő szoláriumozási kultúra kialakulásához az is kell, hogy a szoláriumozók is betartsák a szabályokat" - tette hozzá.

Az egyik - szintén az egyesülethez tartozó - szoláriumcsöveket forgalmazó cég munkatársa névtelenséget kérve nyilatkozott. Szerinte a szakmai szervezet álláspontja elővigyázatosságból alakult ki, ugyanis nem szeretnék, ha meggyűlne a bajuk a szülőkkel. Azonban ennek szerinte nincs túl nagy jelentősége, mert Németországgal ellentétben nálunk nem jellemző, hogy egészen fiatalok járnának szoláriumba: "A célközönség 95 százaléka a 17-40 éves korosztályból kerül ki, így az sem okozna bevételkiesést, ha korosztályos tilalmat vezetnének be."

A szoláriumozáshoz használt kozmetikumok gyártásával és fejlesztésével foglalkozó HighCosm szakgyógyszerésze, Kelen Ákos szerint sem az életkor alapján megszabott tilalmak a célravezetők. "Az ész nélküli szolárium-használatot kell megelőzni, főként helyes és jóval szélesebb körű tájékoztatással, hiszen egy 19 éves ugyanúgy tönkreteheti a bőrét, mint egy 17 és fél éves." Szerinte a pártatlan tájékoztatás azért is fontos, mert a bőrgyógyászok úgy riogatnak a szolárium ártalmas hatásaival, hogy közben az előnyeit meg sem említik. "A racionális szoláriumozásnak számos bizonyított, kedvező hatása is van, például a bőr felkészítése a nyári UV sugárzásra" - mondta.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy a kis stúdióknak sokszor nem érdekük, hogy törődjenek a szoláriumok használatára vonatkozó szakmai ajánlásokkal, és nem küldik el azokat sem, akiknek bőrtípusuk alapján nem ajánlott a mesterséges UV fénnyel történő barnulás. "Félő, hogy ezek a biciklitárolókból átalakított üzletek ugyanúgy nem fogják betartani a kötelező tájékoztatás szabályát sem" - reagált a készülő magyar szabályozás hírére Kelen. Szerinte ezért kötelező tanfolyamon kellene képezni a szoláriumstúdiók munkatársait, hogy a bőrvédelemről, szoláriumhasználatról informálni tudják a vendégeket.

Több fővárosi szoláriumstúdiót felkerestünk, kivétel nélkül mindenhol azt állították, hogy kellőképpen kioktatják a vendégeket. Egy éjjel-nappal nyitva tartó szalonban viszont elismerték, hogy a tájékoztatás a bőrt érő sugárzás veszélyei helyett inkább arra terjed ki, hogy a különféle gépek közül melyik mit tud. "A nagyon fehér bőrűeket persze figyelmeztetjük, nekünk sem érdekünk, hogy pecsenyére égjenek" - jegyezte meg az egyik szolárium munkatársa. Mindössze egy helyen hallottak arról, hogy Németországban 18 év alattiaknak tilos lesz a szolárium, de sehol sem értettek egyet a korlátozással, mondván, a legfiatalabb vendégek középiskolások, ők pedig "már el tudják dönteni, mit akarnak". Miközben a kinti hőség ellenére folyamatosan érkeztek a vendégek, az egyik budai stúdió csokibarna alkalmazottja viszont azt mesélte: több mint egy évtizede, 13 éves kora óta jár szoláriumba, az ismerős fodrászüzletbe beállított gépen kezdte, ma pedig a munkatársaknak járó ingyenidőben barnul. "Minden évben elmegyek anyajegyszűrésre, és kutya bajom" - jelentette ki.

Az összes felkeresett stúdióban megerősítették, hogy a vendégek többsége meg van győződve arról, hogy a szolárium kevésbé ártalmas, mint a napozás, sokan pedig pont így akarják felkészíteni a bőrüket a napfényre. Tapasztalatuk szerint a vendégek nincsenek tisztában azzal a bőrgyógyászok által hangoztatott ténnyel sem, hogy a leégés már fokozott rizikót jelent. "Sokan kifejezetten szeretik, ha a cső picit pirít, vannak is kifejezetten ilyen, úgynevezett XXXL típusú gépek" - mondták az egyik helyen. Ekkor ugyanis a szoláriumban szerzett pirosasbarna szín másnapra "szépen bebronzosodik" - magyarázta a szolárium készséges alkalmazottja. Majd kedvesen rámosolygott az éppen távozó vendégre, akitől így köszönt el: "Egészségedre!"

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.