A tavalyi önkormányzati választásokkal közel egy időben nevezték ki a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) élére, ahol Budapest Múzeum munkanévvel határozott brandépítésbe kezdett. A főigazgatót erről és persze a karantén okozta zárva tartás súlyos hatásairól, meg az intézmény jövőjéről kérdeztük.
Röplap, röpcédula, röpcsi – e szavak hallatán elsőre talán a Horthy-korszak illegális kommunista munkásmozgalmára gondolhat a Bors Máté meg Láng Vince kalandjain nevelkedett olvasó, holott a legutóbbi száz év igazi politikairöplap-boomja sokkal inkább 1956-ra, pontosabban ’56 ősze és ’57 tavasza közé tehető. (A második helyezés jó eséllyel az 1989-es esztendőé lenne.)
Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.
Az idén a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer Doudna kapta a kémiai Nobel-díjat a „genetikai szabászat” terén szerzett érdemeiért.
Magyar kutatók két ígéretes koronavírus-gyógyszer hatóanyagát is előállították, a vérplazma-terápiát pedig több mint 100 betegen alkalmazták már nálunk. A készítmények hatékonyságának tudományos vizsgálata azonban nehezen tartja a járványhelyzet megkövetelte tempót.
Feleannyi dió, mintegy 3500 tonna termett az idén az országban, mint a tízéves átlag, és ezért az időjárás viszontagságai mellett jórészt egyetlen elvetemült kártevő tehető felelőssé: egy évek óta terjeszkedő invazív rovarfaj. És nem ez az egyedüli terjeszkedő.
