November elején kezdődnek a Semmelweis Egyetemen és egyes hazai járványkórházakban azok a klinikai vizsgálatok, amelyek a tüdőhegesedés kezelésében (szaknyelven tüdőfibrózis) hatékony fluvoxamin terápia eredményességét vizsgálják - tájékoztatnak a Semmelweis Egyetem honlapján.
Amint azt írják, a kutatási program a Semmelweis Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a SigmaDrugs egyetemi spin-off cég együttműködésében valósul meg, dr. Fekete Andrea vezetésével.
A fluvoxamin terápia lényege, hogy az úgynevezett citokin vihar okozta komoly tüdőgyulladás és többszervi károsodás leküzdésében, a tüdőhegesedés kezelésében segíthet. A leírás szerint a fluvoxamin két ponton fejti ki védő hatását: a koronavírus következtében kialakult tüdőgyulladás akut szakaszában az úgynevezett citokin vihart gátolja (a gyulladást beindító anyagok termelődését csökkenti), emellett a tüdőgyulladás miatt kialakuló hegszövet termelődését is mérsékli.
A kutatók várakozása szerint a terápia hatásaként az elhúzódó légzési nehezítettség rövidebb ideig áll majd fenn. Az eddigi meggyőző eredményeikre alapozva az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) gyorsított eljárásban engedélyezte a klinikai vizsgálatok megkezdését - írják.
Novemberben tehát már megkezdik a klinikai vizsgálatokat, kiemelik, hogy ritka a magyar gyógyszerkutatásban, hogy hazai szabadalom eljut a betegeken történő klinikai vizsgálatokig. A Egyetemen, a betegek egyéves követésével, akik először a kórházi kezelés részeként, majd otthon is kapják majd a fluvoxamin hatóanyagú tablettát.
Hozzáteszik, hogy a mintegy félmilliárd forintos klinikai tanulmány jelentős kormányzati és egyetemi saját forrás mellett biotech magánbefektetői (Várkonyi Attila, Lantos Csaba, Duda Ernő és Rekeczky Csaba) támogatással valósul meg.
| "Az alapötlet tulajdonképpen egyszerű" – összegzik dr. Fekete Andrea, a Semmelweis Egyetem docense, a SigmaDrugs biotech társalapító ügyvezetőjének meghatározását. "Korábbi neurobiológai kutatások kimutatták, hogy a Sigma-1 receptor aktiválása csökkenti az agyban a gyulladásos folyamatokat, ezáltal hat jótékonyan a szervezetre. A Sigma-1 receptort először az 1970-es években írták le a központi idegrendszerben. Alapvetően agyi funkciókhoz kapcsolták a szerepét, például a memóriában, viselkedésben tulajdonítottak neki szabályozó funkciót. Az elmúlt egy-másfél évtized kutatásai során derült ki, hogy a szervezet más területein is jelen lehet ez a receptor, és a sokféle funkciója közül egyik éppen a gyulladás csökkenése. Azt már az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán működő, dr. Fekete Andrea által vezetett kutatócsoport ismerte fel, hogy több szerv – például a tüdő, a vese vagy a szem – esetében is igazolható a központi idegrendszerhez hasonló védő mechanizmus. Felfedezésüket – miszerint a Sigma-1 szerepet játszik a vese oxigénhiányos károsodásában, így jó célpontja lehet az ilyen irányú gyógyszerfejlesztéseknek – elsőként publikálták 2016-ban, ez azóta Európán kívül már az USA-ban, Japánban, Kínában és Izraelben is szabadalmi védettséget kapott, eredményeiket több neves szaklap publikálta." |
