LANGUR Egy eddig ismeretlen majomfélét azonosított egy nemzetközi biológuscsapat a mianmari dzsungelben friss és archív DNS-minták összehasonlítása nyomán: a Popa langur (Trachypithecus popa) Mianmar középső részén él, nevét a szent Popa-hegyről kapta, amelyen az újonnan felfedezett faj legalább 100 egyede él. A Trachypithecus nemzetség a majmok egy igen elterjedt rendszertani csoportja: körülbelül 20 faj tartozik ide, főleg Ázsia délkeleti régióiban honosak. Az újonnan felfedezett fajról (amelynek négy populációjában összesen mintegy 200–260 egyed élhet) rögtön kiderült, hogy súlyosan veszélyeztetett, egyenesen a kihalás szélén áll, a vadászat, az illegális állatkereskedelem, élőhelye összeszűkülése (a mezőgazdasági művelés miatti fragmentáció), az illegális fakitermelés, az erdőkben zajló gyűjtögetés és a marhák legeltetése következtében.
PARANTHROPUS Rendkívül rövid idő, akár pusztán pár tízezer év alatt fejlődhetett ki a rég kihalt hominina (emberféle főemlős) Paranthropus robustus egy hirtelen klímaváltozás hatására – erre a következtetésre jutott egy kutatócsoport, amely felfedezéséről a Nature Ecology & Evolution folyóiratban adott számot. A kutatók az egyik legjobb állapotban fennmaradt Paranthropus robustus-maradványt vizsgálták: a dél-afrikai Johannesburgtól északnyugatra található Drimolen barlangrendszerben megtalált, egy felnőtt hím példánytól (DNH 155) származó, remekül konzerválódott, 2,04–1,95 millió éves koponya remekül tanúskodik a faj gyors evolúciójáról: a Paranthropusok később, alig 200 ezer év alatt még nagyobb termetűvé és fogazatukat tekintve is erősebbé váltak. A kutatók szerint a környezeti változásokból, mindenekelőtt az éghajlat szárazabbá válásából (ezzel együtt a nyílt, belátható térségek fokozódó kiterjedéséből) fakadó, a homininák populációjára ható nyomás, amely ebben az időben az Australopithecusok eltűnését okozta, hozzájárult a Paranthropusok és Homo-félék elterjedéséhez Afrika déli részén. A kihívásra eltérő módon válaszolt a párhuzamosan élt kis koponyaűrméretű, de nagy fogakkal bíró Paranthropus, és a már emberelődnek számító, nagyobb agyméretű, de kisebb fogakkal bíró Homo erectus.
DIÓ Az idős emberek által rendszeresen fogyasztott dió csökkentheti a szív- és keringési megbetegedések kockázatát – állítja egy friss tanulmány, amely a Journal of the American College of Cardiology folyóiratban jelent meg. A kutatók szerint a dióban található kulcsfontosságú vegyületek (valószínűleg az omega-3 alfa-linolénsav [ALA]), és más erősen bioaktív vegyületek (polifenolok) mindenekelőtt a vérben koncentrálódó gyulladást okozó biomarkerek szintjét csökkentik, márpedig az ezek által okozott krónikus gyulladás kulcsfontosságú az érelmeszesedés (ateroszlerózis) kialakulásában, amely az érfalon lerakodó plakkok szaporodásával jár. A randomizált, kontrollált vizsgálat során 708 (63 és 79 év közötti) személy szervezetének gyulladásra utaló értékeit vizsgálták két éven át, miközben étrendjükben naponta akár 30–60 gramm dió is szerepelt. A vizsgálat eredménye szerint a diót fogyasztók szervezetében átlagosan 11,5 százalékkal csökkent az ismert gyulladásos markerek száma a diót nem fogyasztók csoportjához képest. A tíz jól ismert gyulladásra utaló marker közül hat szintje is csökkent, közöttük az interleukin-1β nevű rendkívül erős citokiné, amelynek gyógyszeres inaktiválása bizonyítottan csökkenti a szívkoszorúér-megbetegedés kialakulását.
NEUTRONCSILLAG A jelenleg használt modellek alapján nehezen megmagyarázható fénykibocsátást észleltek a csillagászok, amelyet egy tőlünk több milliárd fényévnyire történt csillagászati esemény, két neutroncsillag egyesülése (egy úgynevezett kilonova) keltett – ennek nyomán valószínűleg egy magnetár keletkezhetett. Az esemény nyomán történt gyors, mindössze fél másodperces gammafelvillanás során több energia szabadult fel, mint amennyit Napunk teljes 10 milliárd éves életciklusa alatt termelni fog. A gammavillanás (GRB 200522A) által a kidobott anyagban gerjesztett, három nappal később érzékelt közel infravörös fényvillanás a NASA és ESA Hubble-űrteleszkópjának mérései szerint 10-szer fényesebb volt az előzetes számítások alapján vártnál.
VAKCINA Akár 94,5 százalékban is hatékony lehet a Moderna gyógyszergyártó cég koronavírus-vakcinája: a vakcinával beoltott 15 ezer tesztalany közül csupán 5 kapott koronavírus-fertőzést (a placebóval kezelt kontrollcsoportban 90-en fertőződtek meg). Rövid időn belül (a Pfizeré után) ez a második, hatékony vakcináról született bejelentés az Egyesült Államokban.
HURRIKÁN Ötös erősségű hurrikánként csaphat le a görög ábécé betűjéről Iotának nevezett trópusi ciklon Közép-Amerikára, amelyet nemrég pusztított végig az Eta nevű másik, szintén erős hurrikán. A viharrendszer vélhetően keddre virradóan éri el Nicaragua partjait, de az ország szomszédjai is megszenvedhetik a hatását.
PTEROSZAURUSZ Egy eddig ismeretlen pteroszauruszfajt azonosítottak brit kutatók, akik régóta múzeumban őrzött fosszíliák alaposabb vizsgálatával kiderítették, hogy egy cambridge-i, illetve egy brightoni gyűjteményben mégsem cápák, hanem egy eddig ismeretlen azhdarchida pteroszauruszfaj állkapcsának maradványai rejtőznek.
DARÁZS Több mint 200, akár új kolónia alapítására is kész királynőt találtak amerikai entomológusok Washington államban az ázsiai óriás darazsak (Vespa mandarinia) egy fészkében: az eredetileg Ázsia déli és keleti felén honos, ám tavaly az Egyesült Államokban is felbukkant, agresszíven terjeszkedő inváziós faj mérge (különösen többszörös szúrás esetén) egy ember számára is halálos lehet.
MELEG Jelentősen melegedett az univerzumban található besűrűsödő gázfelhők anyaga: az utóbbi 10 milliárd évben a tízszeresére nőtt az átlaghőmérséklete, és jelenleg már eléri a 2 millió kelvint.
GENOM 131 méhlepényes emlős teljes genomját szekvenálta és analizálta egy nemzetközi kutatócsoport a Zoonomia projekt keretében. Ezzel már összesen 240 emlős teljes génkészletét ismerhetik a kutatók.
