Hozzálát ahhoz a „nagytakarításhoz” a kormány, amit Orbán Viktor március 15-én elhangzott, „poloskázós” beszédében megígért. Szokás szerint éjjel, egészen pontosan május 13-án 23:38-kor Halász János fideszes képviselő benyújtotta A közélet átláthatóságáról címet viselő törvényt. Ez minden eddiginél komolyabb szankciókat ígér azokkal a civil szervezetekkel és sajtótermékekkel szemben, amelyek „veszélyeztetik a nemzeti szuverenitást”.
A javaslat végre „komoly” feladatot ad a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, amely „felterjesztheti” a kormánynak, listázhatja azokat a szuverenitásra veszélyes szervezeteket, amelyeknek aztán csak a pénzmosás elleni szervként működő NAV adhatna engedélyt arra, hogy „külföldi támogatásokat” fogadjanak el. Ha valamely listázott szervezet engedély nélkül vett fel külföldi támogatást, akkor annak huszonötszörösét (!) kell befizetnie a Nemzeti Együttműködési Alapba. Ha a törvényszegés megismétlődik, a szervezetet el lehet tiltani a közéleti befolyásra alkalmas tevékenységtől. Mindeközben azonnali jogvédelem közigazgatási perben nem vehető igénybe, a NAV intézkedésével szemben csak a Kúriához lehet fordulni – amely a kormánypártnak tetsző döntéseket hoz. Még a banktitok sem maradhat titok, és a NAV házkutatások során akármilyen adathordozóról és dokumentumról másolatot készíthet. De ami a legfontosabb: szinte bármi külföldi támogatásnak minősülhet, e mellett pedig az 1 százalékos adófelajánlástól is megfosztanák a Lánczi-féle hivatal listájára felkerülőket.
A törvényjavaslatot Nehéz-Posony Kata ügyvéddel, jogásszal elemeztük, aki csak „gumiszabálynak” nevezi az alacsony minőségű jogi szöveget.
magyarnarancs.hu: A szuverenitásvédelmi törvény miatt már tavaly februárban kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság. Lehet-e arra következtetni, hogy ez az „átláthatósági törvény”, amely a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkájára épít, hasonlóan uniós jogot sérthet?
Nehéz-Posony Kata:
A javaslat egyértelműen szembemegy az uniós joggal. Már a benyújtott törvényszöveg is számos ponton sérti az Európai Unió alapelveit – különösen a négy fő pillért: az áruk, a tőke, a személyek és a szolgáltatások szabad áramlását.
De a törvény szövege alapján úgy tűnik, a kormány sem tekinti valódi jogi normának, sokkal inkább politikai fenyegető eszközként használja, amíg az uniós jogorvoslat – várhatóan – le nem állítja.
Addig viszont ezzel a törvénnyel bárkit vegzálhatnak, aki a hatálya alá tartozik. Márpedig gyakorlatilag mindenki ide tartozhat, aki jogi személyként vagy szervezetként bármilyen véleményt nyilvánít. Ezért mondom, hogy ez valójában egy cenzúratörvény, nem tekinthető érvényes, jogilag koherens szabályozásnak, hiszen az uniós jog mellett a magyar alkotmányos berendezkedéssel is több ponton szembemegy.
magyarnarancs.hu: Jogi szempontból szokatlan, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal döntheti el, mely szervezetek kerülnek a törvény hatálya alá?
N-PK: A magyar jogtörténet látott már diszkriminatív jogszabályokat, és az sem új, hogy a hatalom saját érdekei mentén alkalmaz jogi szankciókat a számára kellemetlen szereplőkkel szemben. De ez a törvény ebből a szempontból is súlyosan problémás. Olyan széles jogkört ad a hivatalnak, hogy az már önmagában aggályos. Különösen úgy, hogy maga a hivatal nem hatóság, tehát elvileg nem lenne joga szankciókat alkalmazni. A szankciókat végül más hatóságokra – például a pénzmosás elleni szervekre – bízza a törvény, a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepe, hogy pusztán „rámutasson” azokra, akikre a törvény lesújthat. Márpedig akárhogy nézem, a törvényben megfogalmazott definíciók gumiszabályok.
magyarnarancs.hu: Milyen példákra gondol?
NPK: Már ez is a törvény hatálya alá eshet, ha egy kettős állampolgár – aki a magyar mellett másik állampolgársággal rendelkezik – magánszemélyként támogat egy hazai szervezetet. Ugyanez igaz lehet külföldön bejegyzett szervezetekre vagy cégekre is. Ráadásul nemcsak adományokra, hanem visszterhes – például vásárláson alapuló – jogviszonyokra is vonatkozik a törvény. Ez különösen veszélyes, mert így akár egy előfizetés is elég lehet:
ha egy Németországban élő magyar-német kettős állampolgár előfizet egy magyar sajtótermékre, akkor ez az újság már külföldről finanszírozottnak minősülhet.
magyarnarancs.hu: Tévesen jelent meg a sajtóban, hogy a törvénytervezet nem vonatkozik a vásárlásokra, csak a támogatásra?
N-PK: Igen. A javaslat 2. paragrafusában le van írva, hogy „szolgáltatásokra”, vagyonra, „vagyoni értékű jogra”, adományra, a támogatásra, pályázati támogatásra, kölcsönre, ajándékra, „bármilyen jogviszonyból származó bevételre” vonatkozik a törvény. Nem számít, hogy visszterhes vagy végleges támogatásról van szó – mindenféle „külföldi eredetű” bevételre vonatkozik a szabály.
magyarnarancs.hu: Mit jelent az, hogy „külfölditől közvetlenül vagy közvetett módon származó vagyoni hozzájárulásra” is vonatkozna a törvény?
N-PK: Ez az egyik legproblémásabb pont. Közvetlen forrás esetén legalább még értelmezhető a dolog: tudjuk, hogy ki utalt és milyen országból. De a „közvetett módon külföldi forrásból származó” bevétel már teljesen kiszámíthatatlanná teszi az értelmezést. Ha egy grönlandi vállalkozó pénzt ad a magyar rokonának, aki aztán előfizet egy magyar újságra, akkor ez a támogatás már külföldi eredetűnek minősül? Ha egy sajtótermék vagy civil szervezet hasznosítja a YouTube-bevételeit, akkor az is? Ez a logika megintcsak végtelenül szélesre tárja az értelmezési lehetőségeket. A globalizált gazdasági környezetben szinte lehetetlen, hogy bárki száz százalékos bizonyossággal kijelentse, nem volt semmilyen külföldi bevétele.
magyarnarancs.hu: A javaslat alapján bizonyítási teher is a támogatott szervezetekre hárulhat?
N-PK: Igen. Így például egy tízezer forintos támogatás esetében a civil szervezetnek kellene igazolnia, hogy a magyar támogatója nem egy külföldi rokontól kapta azt a pénzt, amit továbbadott. Ez nyilvánvalóan életszerűtlen.
magyarnarancs.hu: A javaslat első oldalán olvasható preambulumban a nemzeti konzultáció „eredményeit” sorolják, elképesztően tág témákban: a GMO-mentes búzától az LMBTQ-lobbin át egészen a palesztinpártiságig vagy ukránok támogatásáig.
N-PK: A preambulum szövege természetesen csak „keretet” ad a jogszabálynak, bár az Alaptörvény 28. cikke szerint a jogszabály értelmezésekor ezt is figyelembe kell venni. Ha jogvita alakul ki, akkor az ebben megfogalmazott irányelvek alapján kell értelmezni a törvény szövegét.
Maga a törvényjavaslat azonban konkrétabb alaptörvényi cikkelyekre hivatkozik – például a családvédelemre, a keresztény kultúrára, a házasság védelmére vagy a határon túli magyarok védelmére. De ezek még mindig rendkívül általános fogalmak, és ha ezek bármelyikét valaki negatív színben tünteti fel – akár csak véleményt formál –, akkor már szuverenitássértés gyanúja alá eshet.
magyarnarancs.hu: Milyen alapjogokat sérthet még a törvény?
N-PK: A véleménynyilvánítási szabadságon túl a tulajdonhoz való jogot, az egyesülési jogot – tehát például a civil szervezetek szabad alapítását –, valamint a tudományos és kulturális szabadságot is. Ezek mind alapvető alkotmányos jogok. Túl azon, hogy az uniós joggal is egyértelműen ütközik, ez a törvény a magyar alaptörvényi berendezkedéssel is számos ponton ellentétes.
magyarnarancs.hu: A Fidesz saját alkotmányozó akaratán belül, az Alaptörvény szellemében értelmezhető-e a javaslat?
N-PK: Szerintem nem. Vegyük például a határon túli magyarok védelmét, amit az Alaptörvény hangsúlyosan rögzít. Ez a jogszabály kizárja, hogy a határon túli magyarok civil szervezeteket vagy szerkesztőségeket támogathassanak. Vagy ott van a békepártiság, amit szintén gyakran hangoztat a kormány; az Alaptörvény kifejezetten szól a világ népeivel való együttműködésről. Most akkor hogyan lehet ezzel összeegyeztetni, ha bármilyen külföldi támogatást automatikusan gyanúsnak minősítünk, és feltételekhez kötünk vagy akadályozunk? Ez szerintem a saját rendszerén belül is inkoherens.
magyarnarancs.hu: Alkalmazható a törvény politikai pártokra?
N-PK: Nem, a politikai pártokra ugyanis külön törvény vonatkozik, és az már régóta tiltja a külföldi finanszírozást – ez nem magyar sajátosság, más országokban is ismert és elfogadott szabály. Ennek a törvénynek a háttere politikai: abból az érvelésből indul ki, hogy bizonyos politikai erőket külföldről támogatnak civil szervezeteken keresztül.
magyarnarancs.hu: Értelmezhető-e a jog keretei között az, hogy mi számít „a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységnek”?
NPK: Mindig a jogalkotó határozza meg, hogy mit ismer el a jog – ha bevezeti ezt a fogalmat, akkor innentől „létezik”. Csakhogy a véleménynyilvánítás lényege éppen az, hogy befolyásolja a választói akaratot.
Minden közéleti vélemény – akár cikk, akár Facebook-poszt – immanensen alkalmas arra, hogy hatással legyen a közgondolkodásra. Ez a demokratikus vita alapja. A törvény szövege pedig kifejezetten a szuverenitásellenes tevékenységek közé sorolja a közéleti, társadalmi diskurzust, a „demokratikus vitát”. Ez szembemegy a rendszerváltás óta érvényes alkotmányos alapjoggal, a véleménynyilvánítás szabadságával.
magyarnarancs.hu: A javaslat arra is kitér, hogy milyen jogorvoslati lehetősége van annak, akit a jövőben elmeszelnek az átláthatósági törvény alapján. A jogszabály kifejezetten kizárná a közigazgatási pert, a NAV rendelkezésével szemben a Kúriához lehet fordulni. Mi indokolhatja ezt a korlátozást?
N-PK: Egyetlen célja van: az, hogy ne legyen valódi, érdemi jogorvoslati lehetőség. Ne egy olyan eljárásban dőljenek el ezek az ügyek, amely megfelelő eljárási garanciákkal van körülbástyázva. Ehelyett olyan fórumhoz kell fordulni – a Kúriához –, amely már most is a kormányzati akaratot tükröző döntéseket hoz. Ez nem példa nélküli: hasonlót láttunk nemrég az állampolgárság felfüggesztésének ügyében is, ahol szintén kivették a normál bírói kontroll alól az eljárást, és egy speciális, csak az adott jogviszonyra vonatkozó jogorvoslati utat írtak elő. Ez rendkívül aggályos, mert ezzel alapjogokat sértenek: a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot. Most még elég szűkszavú a szöveg, nem tudni, hogy a végrehajtási rendelet később árnyalja-e, de jelenleg ez súlyos hiányosság a törvényben.
magyarnarancs.hu: Érdekesség, hogy ehhez a javaslathoz hasonlóan a kettős állampolgárságról szóló törvényt azt is Halász János nyújtotta be, akinek nincs jogi végzettsége, csak matematikus és képzési menedzser diplomája van. Mit üzen ez a javaslatról?
N-PK: Nem látok ebben semmit. Egyéni képviselői indítványként kellett benyújtani a törvényt, hogy megkerüljék azt a jogalkotási garanciákat, amelyek egy kormány által benyújtott törvénytervezet esetén még léteznek. Az egyéni indítvány gyors és átláthatatlan módszer. Mindegy, hogy kinek a neve szerepel a javaslat alatt.
magyarnarancs.hu: Tehát nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, azért volt szükség Halász Jánosra, mert ehhez jogász nem adná a nevét?
N-PK: Lehet, hogy tényleg nem adná. De végülis akadt szakember vagy jogász Halász János mellett, aki paragrafusokba szedte és törvényszövegként mindezt leírta.
Akkor is, ha a szöveg alacsony színvonalú, végtelenül tág értelmezési tartományt nyit, és olyan mértékben kever és mos össze fogalmakat, hogy nem lehet értelmezni sem a hazai, sem az uniós jog alapján. Ez nem jogalkotás, hanem politikai eszköz – de még belső koherenciája sincs.
De azért nagy tétben merek fogadni, hogy a parlament elfogadja majd, a köztársasági elnök sem lát benne alkotmányossági aggályokat, és az ombudsman sem fog kimerészkedni a csigaházából, hogy szót emeljen ellene.
magyarnarancs.hu: Korábban a civiltörvényt jogsértőnek találta az Európai Unió Bírósága, de ehhez évek kellettek.
N-PK: Valószínűleg most is évekre lesz szükség. Lehetne gyorsabb is, hiszen a jogállamisági mechanizmus jelenleg is működésbe lépett a magyar jogcsorbítások miatt, ám kötve hiszem, hogy valamilyen gyorsított eljárásban sikerülne ezt az ügyet kiemelni.
Az lenne az igazi, ha nem az unióra várnánk, hanem maga a magyar közvélemény vagy a parlamenti józan ész akadályozná meg, hogy ez a törvény hatályba lépjen.
Az Európai Unió valamelyik mechanizmusa csak évek alatt semmisítheti meg ezt a törvényt, addig a Szuverenitásvédelmi Hivatal – valójában a kormány – kénye-kedve szerint vegzálhatja a célkeresztbe állított szervezeteket.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk!
(Címlapillusztráció: ChatGPT/Cs. M.)
