MaNcs 32. évf. 43. sz. (2020-10-22)
Nem is olyan régen, ha valakinek kiadó lakása volt, bérlőt keresett bele, minél hosszabb távra, és kész. Az pedig, aki pár napra, hétre elutazott valahová, szállodában, panzióban keresett magának szállást, és pont.
A Magyar Nemzeti Bank vezetése megint más területen tüsténkedik, mint ahol hivatásánál fogva kellene. Szeptember végén újabb 50 pontos csomagot tett le a nemzet asztalára, alig másfél évvel a 330 javaslatot tartalmazó versenyképességi programját követően. Mint írják, a koronavírus-járvány második hulláma okozta rendkívüli helyzet késztette őket arra, hogy támogassák a kormány válságkezelő és gazdaságélénkítő munkáját.
A magyar közmédia, jelesül az MTI 2017. augusztus 20-i tudósításában megfeledkezett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének, Veres Andrásnak azon megnyilatkozásáról, mely szerint a kormány Istennek nem tetsző dolgokat is cselekszik.
Ellenzéki képviselők hétfőn arról kérdezték Orbán Viktort a parlamentben, miért nem végeznek több koronavírustesztet Magyarországon.
Úgy alakult idén az élet, hogy egyszerre ünnepelhetjük az ’56-os forradalom és szabadságharc évfordulóját, s lehetünk tanúi a harcnak, melyet korunk egyetemi ifjúsága – jelesül a színiiskolások és a velük szolidarizáló egyetemek hallgatósága – vív (oktatóik jelentős hányadának kétségtelen segedelmével) a tanulmányai szabad lefolytatásáért.
Három SZFE-polgár a több százból – 50 nap egyetemfoglalás és több hónap ellenállás után Antal Bálint színházrendező-, Jeney Luca prózaiszínész- és László Panna televíziósműsorkészítő-hallgatóval beszélgettünk: mi hajtja őket, miben reménykednek, mik a kilátásaik?
Veszélyben érzik a bírói függetlenséget az általunk megkérdezett bírák, miután a parlament a hatalomhoz lojális Varga Zs. Andrást, a napokban leköszönt alkotmánybírót, Polt Péter korábbi helyettesét választotta a Kúria elnökévé.
Felkorbácsolódtak az indulatok a Zala megyében található Pölöskei Öreg-tó körül. A horgászhelyet annak idején kispénzű helyi lakosok tették rendbe és használták, s ők szereztek benne tulajdonrészt is – ám egy befolyásos személyekből álló tulajdonosi csoport most kicsavarná a kezükből az irányítást.
Anyagi ellehetetlenítés, feladatkörök elvétele, a mozgástér szűkítése új törvényekkel és Fidesz uralta intézményekkel, a napi munka szabotálása, rágalmazó, lejárató kampányok – így tenné tönkre a Fidesz és kormánya azokat az önkormányzatokat, ahol tavaly ősz óta az ellenzék fontos pozíciókat szerzett. Sorra vesszük, miként írja felül a központi hatalom a választói akaratot.
Mérnöknek tanult, szociológus lett, a nyolcvanas évek elején kezdett interjúkat készíteni ’56-osokkal. Pár évvel később alapítója volt a Történelmi Igazságtétel Bizottságának (TIB), amelynek tevékenysége a Nagy Imre és társai 1989. június 16-i újratemetésében csúcsosodott ki.
A jóléti társadalom megengedi, hogy tudatosan és derűvel forduljunk saját halálunk felé, sőt, bizonyos országokban halálunk pontos időpontjáról is rendelkezhetünk. Így az elmúlás gondolata mintha egyesek számára a személyes szabadság megélését is jelentené. Legalábbis ez derül ki a Rimini Protokoll Nachlass című alkotásából.
„A magyar nők átlagosan 35 verést szenvednek el, mielőtt segítségért fordulnak. Ekkor 5–12 intézménynél, szervezetnél, hatóságnál kérnek segítséget az erőszak megállítása érdekében, mielőtt hatékony segítséget kapnak” – ezzel az idézettel indul a Kovács D. Dániel rendezte előadás, amely egy, a leszűkített színpad közepére állított liftbelsőben játszódik.
„Uneasy lies the head that wears a crown”, azaz „koronás fő nem lel nyugalomra” – sóhajt fel a gondoktól álmatlan IV. Henrik Shakespeare azonos című királydrámájában, s hasonló panasz azon fejedelmi hölgyek száját is méltán elhagyhatná, akik Donizetti Tudor-operáit uralják.
Ma az elegáns zenészek és a pisszenést sem hallató közönség korában elképzelhetetlen, hogy hangos pohárcsörömpölés, csámcsogás, esetleg dühödt vagy lelkes bekiabálások zavarják meg a klasszikus zenei koncerteket. Hogyan változott a műélvezet módja a reneszánsztól Wagnerig? Átszáguldunk pár száz éven.
Annyit tudunk, hogy Beethoven megsüketült. Hogy mitől, mikor és mennyire, arról számos sejtés él, megbízható adat annál kevesebb, így ezek a vélelmek szolgáltatnak alapot a legkülönbözőbb elméleteknek. Elmesélünk néhányat közülük.
Bár szólóhegedűre nem írt darabot, hegedű-zongora szonátái és vonósnégyesei új utakat jelöltek ki a zene és az egyetemes emberi kultúra történetében. Milyen hagyományokból táplálkozott Beethoven, és hogyan lehet a pódiumon megbirkózni a senkihez sem fogható géniusz szellemével?
Markó Béla a reneszánszát éli. Nem mintha ő született volna újjá (bár azt írja: „még nagyjából újratermelődöm”), inkább csak az érdeklődés újult meg iránta, egyebek közt A haza milyen? című verse okán.
Nemrég töltötte be a 90-et, de nem pihen. A Ludas Matyinál töltött évtizedekről, a Charlie Hebdóról, a nemzetközi helyzetre fittyet hányó medvékről és természetesen Pom Pomról beszélgettünk vele.
Az új típusú koronavírus okozta fertőzésből nem mindig könnyű kilábalni. Egyre többen vannak azok, akik a Covid utótüneteivel küzdenek.
Negyedszázada a vérszívónak öltözött Eddie Murphy még Brooklyn életét bolygatta fel – hol van már a kukában rakott tűz felett összegyűlő söpredék, a föld fölött gomolygó köd és a szétírt falak által határolt sikátor!
Máig nem sikerült eldönteni, hogy John Brown abolicionista-harcos-prédikátor őrült vagy korát meghaladó látnok volt-e, mindenesetre szenvedélyes, erőszakos küzdelme az Amerikát kettészakító intézményes rasszizmus ellen kísértetiesen rezonál a kortárs viszonyokra.
