Koronavírus elleni gyógyszerek Magyarországon

Éles tesztüzem

Tudomány

Magyar kutatók két ígéretes koronavírus-gyógyszer hatóanyagát is előállították, a vérplazma-terápiát pedig több mint 100 betegen alkalmazták már nálunk. A készítmények hatékonyságának tudományos vizsgálata azonban nehezen tartja a járványhelyzet megkövetelte tempót.

„Elhagyhatta a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján létrehozott járványkórházat az a 75 éves koronavírusos nő, akinek elsőként adták be a magyar gyártású remdesivir készítményt” – jelent meg október 26-án a koronavírus.gov.hu honlapon. A hivatalos tájékoztató portál rendszeresen beszámol a friss gyógyszerbeszerzésekről, -fejlesztésekről és vizsgálati eredményekről; ebben a hónapban például arról, hogy kétszer egymillió darab favipiravir tabletta érkezett Magyarországra Kínából és Japánból, vagy hogy száznál is több magyar koronavírus-beteget gyógyított meg a vérplazma-terápia.

Mivel egy kifejezetten az új típusú koronavírusra fejlesztett gyógyszer létrehozása éveket is igénybe vehet, a járvány kitörése után az egész világon azt kezdték vizsgálni a kutatók, hogy a már meglévő gyógyszerek közül melyek lehetnek hatásosak az új koronavírus ellen. A remdesivirt eredetileg ebola elleni gyógyszernek szánták, a favipiravirt pedig influenza ellen vetették be, ám laboratóriumi körülmények között mindkettőről kimutatták, hogy képes akadályozni a koronavírus szaporodását. „Ezek az antivirális szerek azt az enzimet gátolják, amely a vírus örökítőanyagából, egyszálú RNS-éből másolatot hoz létre” – magyarázza Falus András immunológus. A gyógyult betegek vérplazmájának gyógykészítményként való felhasználása sem új ötlet, a magyar koronavírusos betegek számára a terápiát kidolgozó OrthoSera Kft.-nek a koronavírus elleni már a harmadik sikeres vérplazmakészítménye. A vérplazma hatásmechanizmusa Falus András szerint nem teljesen egyértelmű. „Az antitestek valószínűleg csak gyenge és gyorsan lecsengő védettséget adnak, a sejt által közvetített immunválaszt pedig nem befolyásolja a sejtmentes plazma. Ami miatt mégis hatásos lehet a vérplazma-terápia, az az, hogy interferon citokineket visz át a gyógyult szervezetből a betegbe, ez serkenti a megfelelő immunválaszt, és segít elkerülni a citokinvihart.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.