Koronavírus elleni gyógyszerek Magyarországon

Éles tesztüzem

Tudomány

Magyar kutatók két ígéretes koronavírus-gyógyszer hatóanyagát is előállították, a vérplazma-terápiát pedig több mint 100 betegen alkalmazták már nálunk. A készítmények hatékonyságának tudományos vizsgálata azonban nehezen tartja a járványhelyzet megkövetelte tempót.

„Elhagyhatta a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján létrehozott járványkórházat az a 75 éves koronavírusos nő, akinek elsőként adták be a magyar gyártású remdesivir készítményt” – jelent meg október 26-án a koronavírus.gov.hu honlapon. A hivatalos tájékoztató portál rendszeresen beszámol a friss gyógyszerbeszerzésekről, -fejlesztésekről és vizsgálati eredményekről; ebben a hónapban például arról, hogy kétszer egymillió darab favipiravir tabletta érkezett Magyarországra Kínából és Japánból, vagy hogy száznál is több magyar koronavírus-beteget gyógyított meg a vérplazma-terápia.

Mivel egy kifejezetten az új típusú koronavírusra fejlesztett gyógyszer létrehozása éveket is igénybe vehet, a járvány kitörése után az egész világon azt kezdték vizsgálni a kutatók, hogy a már meglévő gyógyszerek közül melyek lehetnek hatásosak az új koronavírus ellen. A remdesivirt eredetileg ebola elleni gyógyszernek szánták, a favipiravirt pedig influenza ellen vetették be, ám laboratóriumi körülmények között mindkettőről kimutatták, hogy képes akadályozni a koronavírus szaporodását. „Ezek az antivirális szerek azt az enzimet gátolják, amely a vírus örökítőanyagából, egyszálú RNS-éből másolatot hoz létre” – magyarázza Falus András immunológus. A gyógyult betegek vérplazmájának gyógykészítményként való felhasználása sem új ötlet, a magyar koronavírusos betegek számára a terápiát kidolgozó OrthoSera Kft.-nek a koronavírus elleni már a harmadik sikeres vérplazmakészítménye. A vérplazma hatásmechanizmusa Falus András szerint nem teljesen egyértelmű. „Az antitestek valószínűleg csak gyenge és gyorsan lecsengő védettséget adnak, a sejt által közvetített immunválaszt pedig nem befolyásolja a sejtmentes plazma. Ami miatt mégis hatásos lehet a vérplazma-terápia, az az, hogy interferon citokineket visz át a gyógyult szervezetből a betegbe, ez serkenti a megfelelő immunválaszt, és segít elkerülni a citokinvihart.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.