Koronavírus elleni gyógyszerek Magyarországon

Éles tesztüzem

Tudomány

Magyar kutatók két ígéretes koronavírus-gyógyszer hatóanyagát is előállították, a vérplazma-terápiát pedig több mint 100 betegen alkalmazták már nálunk. A készítmények hatékonyságának tudományos vizsgálata azonban nehezen tartja a járványhelyzet megkövetelte tempót.

„Elhagyhatta a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján létrehozott járványkórházat az a 75 éves koronavírusos nő, akinek elsőként adták be a magyar gyártású remdesivir készítményt” – jelent meg október 26-án a koronavírus.gov.hu honlapon. A hivatalos tájékoztató portál rendszeresen beszámol a friss gyógyszerbeszerzésekről, -fejlesztésekről és vizsgálati eredményekről; ebben a hónapban például arról, hogy kétszer egymillió darab favipiravir tabletta érkezett Magyarországra Kínából és Japánból, vagy hogy száznál is több magyar koronavírus-beteget gyógyított meg a vérplazma-terápia.

Mivel egy kifejezetten az új típusú koronavírusra fejlesztett gyógyszer létrehozása éveket is igénybe vehet, a járvány kitörése után az egész világon azt kezdték vizsgálni a kutatók, hogy a már meglévő gyógyszerek közül melyek lehetnek hatásosak az új koronavírus ellen. A remdesivirt eredetileg ebola elleni gyógyszernek szánták, a favipiravirt pedig influenza ellen vetették be, ám laboratóriumi körülmények között mindkettőről kimutatták, hogy képes akadályozni a koronavírus szaporodását. „Ezek az antivirális szerek azt az enzimet gátolják, amely a vírus örökítőanyagából, egyszálú RNS-éből másolatot hoz létre” – magyarázza Falus András immunológus. A gyógyult betegek vérplazmájának gyógykészítményként való felhasználása sem új ötlet, a magyar koronavírusos betegek számára a terápiát kidolgozó OrthoSera Kft.-nek a koronavírus elleni már a harmadik sikeres vérplazmakészítménye. A vérplazma hatásmechanizmusa Falus András szerint nem teljesen egyértelmű. „Az antitestek valószínűleg csak gyenge és gyorsan lecsengő védettséget adnak, a sejt által közvetített immunválaszt pedig nem befolyásolja a sejtmentes plazma. Ami miatt mégis hatásos lehet a vérplazma-terápia, az az, hogy interferon citokineket visz át a gyógyult szervezetből a betegbe, ez serkenti a megfelelő immunválaszt, és segít elkerülni a citokinvihart.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.