Koronavírus elleni gyógyszerek Magyarországon

Éles tesztüzem

Tudomány

Magyar kutatók két ígéretes koronavírus-gyógyszer hatóanyagát is előállították, a vérplazma-terápiát pedig több mint 100 betegen alkalmazták már nálunk. A készítmények hatékonyságának tudományos vizsgálata azonban nehezen tartja a járványhelyzet megkövetelte tempót.

„Elhagyhatta a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján létrehozott járványkórházat az a 75 éves koronavírusos nő, akinek elsőként adták be a magyar gyártású remdesivir készítményt” – jelent meg október 26-án a koronavírus.gov.hu honlapon. A hivatalos tájékoztató portál rendszeresen beszámol a friss gyógyszerbeszerzésekről, -fejlesztésekről és vizsgálati eredményekről; ebben a hónapban például arról, hogy kétszer egymillió darab favipiravir tabletta érkezett Magyarországra Kínából és Japánból, vagy hogy száznál is több magyar koronavírus-beteget gyógyított meg a vérplazma-terápia.

Mivel egy kifejezetten az új típusú koronavírusra fejlesztett gyógyszer létrehozása éveket is igénybe vehet, a járvány kitörése után az egész világon azt kezdték vizsgálni a kutatók, hogy a már meglévő gyógyszerek közül melyek lehetnek hatásosak az új koronavírus ellen. A remdesivirt eredetileg ebola elleni gyógyszernek szánták, a favipiravirt pedig influenza ellen vetették be, ám laboratóriumi körülmények között mindkettőről kimutatták, hogy képes akadályozni a koronavírus szaporodását. „Ezek az antivirális szerek azt az enzimet gátolják, amely a vírus örökítőanyagából, egyszálú RNS-éből másolatot hoz létre” – magyarázza Falus András immunológus. A gyógyult betegek vérplazmájának gyógykészítményként való felhasználása sem új ötlet, a magyar koronavírusos betegek számára a terápiát kidolgozó OrthoSera Kft.-nek a koronavírus elleni már a harmadik sikeres vérplazmakészítménye. A vérplazma hatásmechanizmusa Falus András szerint nem teljesen egyértelmű. „Az antitestek valószínűleg csak gyenge és gyorsan lecsengő védettséget adnak, a sejt által közvetített immunválaszt pedig nem befolyásolja a sejtmentes plazma. Ami miatt mégis hatásos lehet a vérplazma-terápia, az az, hogy interferon citokineket visz át a gyógyult szervezetből a betegbe, ez serkenti a megfelelő immunválaszt, és segít elkerülni a citokinvihart.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.