Tévétorrent

DC’s Legends of Tomorrow

Tévétorrent

A szuperhősképregényeket a szereplők közti – olykor túlkomplikált – viszonyok szentsége működteti. A sorozatkészítők is hamar rájöttek, hogy ennek átvétele jövedelmező; megadja a nézőnek a bennfentesség érzetét, ami a rajongói szubkultúrákat olyan vonzóvá teszi.

A DC szuperhőseire szakosodott CW bejáratott szériáinak mellékalakjaiból verbuvált szuperhőscsapatot a Marvel Bosszúállóinak mintájára. Klasszikus helyzet: a szereplők önmagukban sablonosak és érdektelenek, ám a köztük lévő dinamika majd felpörgeti a dolgokat. Ám a népes szereplőgárda összefogása nagy gond, ezért az írók rendszeresen kezelhetőbb alcsoportokra bontják őket, és külön történet­szálakat/küldetéseket kapcsolnak hozzájuk. Az árnyalt jellemrajz sem a sorozat erőssége, ezért a valódi konfliktusokat jópofáskodó egysorosokkal igyekeznek helyettesíteni. Amiben többet nyújthatna elődeinél, az az időutazás motívuma, ami drámai katalizátorként került a történetbe (a hősöket egy titokzatos időutazó gyűjti maga köré, aki meg akarja akadályozni, hogy egy gonosz halhatatlan leigázza a világot a jövőben), ám csak a szokásos felületes és elcsépelt fordulatokra futja („elrontott” jövő, időparadoxonok). Ráadásul nagyon nehéz szabadulni attól az érzéstől, hogy egy gyenge Doctor Who-utánzatot látunk (sok az extradiegetikus kikacsintás is: pl. a DW-veterán Arthur Darvill vagy a Szökésből ismert Dominic Purcell és Wentworth Miller szerepeltetése). De az egész még így is szórakoztató és ártalmatlanul bájos.

Magyar felirat: Kai & Dani (a 4. résztől fordítót keres)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.