Tévétorrent

DC’s Legends of Tomorrow

  • Bacsadi Zsófia
  • 2016.03.11 11:02

Tévétorrent

A szuperhősképregényeket a szereplők közti – olykor túlkomplikált – viszonyok szentsége működteti. A sorozatkészítők is hamar rájöttek, hogy ennek átvétele jövedelmező; megadja a nézőnek a bennfentesség érzetét, ami a rajongói szubkultúrákat olyan vonzóvá teszi.

A DC szuperhőseire szakosodott CW bejáratott szériáinak mellékalakjaiból verbuvált szuperhőscsapatot a Marvel Bosszúállóinak mintájára. Klasszikus helyzet: a szereplők önmagukban sablonosak és érdektelenek, ám a köztük lévő dinamika majd felpörgeti a dolgokat. Ám a népes szereplőgárda összefogása nagy gond, ezért az írók rendszeresen kezelhetőbb alcsoportokra bontják őket, és külön történet­szálakat/küldetéseket kapcsolnak hozzájuk. Az árnyalt jellemrajz sem a sorozat erőssége, ezért a valódi konfliktusokat jópofáskodó egysorosokkal igyekeznek helyettesíteni. Amiben többet nyújthatna elődeinél, az az időutazás motívuma, ami drámai katalizátorként került a történetbe (a hősöket egy titokzatos időutazó gyűjti maga köré, aki meg akarja akadályozni, hogy egy gonosz halhatatlan leigázza a világot a jövőben), ám csak a szokásos felületes és elcsépelt fordulatokra futja („elrontott” jövő, időparadoxonok). Ráadásul nagyon nehéz szabadulni attól az érzéstől, hogy egy gyenge Doctor Who-utánzatot látunk (sok az extradiegetikus kikacsintás is: pl. a DW-veterán Arthur Darvill vagy a Szökésből ismert Dominic Purcell és Wentworth Miller szerepeltetése). De az egész még így is szórakoztató és ártalmatlanul bájos.

Magyar felirat: Kai & Dani (a 4. résztől fordítót keres)

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

  • Kálmán C. György

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.

Iskolajáték

A nálunk még kevéssé ismert amerikai író-költő regénye számos elismerést kapott, mérték­adó irodalmi fórumok szavazták be az év legjobb könyvei közé, Pulitzer-díjra is jelölték.

„Mint egy Molotov-koktél”

Nemrég magyarul is megjelent harmadik regénye, Az iskola Topekában lelkes fogadtatásra talált Amerikában. A New Yorkban élő íróval a város jövőjéről, a Trump-korszak gyökereiről és a költőket érő kínos kérdésekről is beszélgettünk.