Tévétorrent

Chelsea Does

  • - greff -
  • 2016. március 11.

Tévétorrent

Ha azt képzeljük, hogy egy Amerikában forgatott dokumentumfilmben nem keveredhet elő bármikor egy figura, aki őszinte atyai kedvességgel elmagyarázza, hogy Adolf Hitlernek csak a píárja nagyon rossz, akkor nem figyeltünk eléggé a moziban. Elvégre a hollywoodi filmiparnak nem az a legfőbb állítása, hogy ha létezik valami a Földön, akkor az Egyesült Államokban biztos megtaláljuk majd a gyémánttá csiszolt verzióját? A szuperhősöket és az aranyérmes szamarakat egyaránt? Talán ez lehet maga az amerikai álom: a szabad kreténkedéshez fűződő jog és az önmagukkal békében élő, de a környezetüket sem nagyon zavaró hülyék társadalma.

Gondoljuk mindezt mi itt, az európai fehér középosztályban. De vajon hogyan látják ugyanezt (például a konföderációs zászlókat lengető, katonai egyenruhás „szerepjátszókat”) a rabszolgaültetvényeken meg­nyomorított emberek leszármazottai? Mindez és még több is kiderül Chelsea Handler humorista szabálytalan, négyepizódos sorozatából, amely egyszerre narcisztikus rea­litymenet és utazós doku az amerikai marslakókról. Négy nagy téma (a drogok, a házasság, a rasszizmus és a technológia) és egy nagyszájú nő találkozása, aki komoly tehetséggel faragta ki magából a női John Wayne-t, aki asztal alá iszik bárkit, mindig mindent kimond, és persze a lovakkal is meleg barátságot ápol. Ez a recept ránézésre a felszínes viccelődésnek kedvez, és valóban ez a minisorozat egyik rétege, a másikat viszont a szuggesztív megszólalókból elővarázsolt lebilincselő villanások adják ki. Csupán ki kell várni, hogy a főhősnő ki-kiessen itt-ott a szertelen egotripből.

alá

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.