A tatabányai piacon kampányolt Thürmer Gyula, nehéz lesz őket megállítani

Választás 2018

„Bizakodva nézünk április nyolcadika elé!”

Ma reggel a tatabányai piacon kampányolt a Munkáspárt, amit nagy múltú formációnak mondhatnánk annak alapján, hogy az összes rendszerváltás utáni választáson indult. Csakhogy közülük még soha senkinek nem sikerült bejutni a parlamentbe, noha a párt egyetlen ismert figurája, Thürmer Gyula elnök már minden volt az elmúlt huszonkilenc évben: miniszterelnök-, főpolgármester-, de még salgótarjáni polgármesterjelölt is.

Soha nem nyert, de még csak a közelében sem volt bármiféle győzelemnek.

Ennek ellenére magabiztosan és az érdeklődés hiányával mit sem törődve tartotta meg sajtótájékoztatóját, amelyen 5 percben vázolta fel a párt programját.

Elsőként arról beszélt, hogy április 8-a tétje az, hogy lesz-e olyan párt, amely a dolgozó embereket képviseli…

false

 

Fotó: A szerző felvétele

A Munkáspárt ennek jegyében vezetné be a 200 ezer forintos adómentes minimálbért, a 100 ezer forintos minimálnyugdíjat, sőt 65 év felett az ingyenes gyógyszerellátást is. Mint mondta, olcsó szociális is bérlakásokat építenének.

„Az ország fejlődése lehetővé teszi, hogy adjunk az embereknek, mert a fejlődés gyümölcséből mindenkinek kell kapnia” – jelentette ki Thürmer, hozzátéve, hogy aki többet keres, az nagyobb mértekben járuljon hozzá az ország költségeihez.

„A Munkáspárt az egyetlen, amelyik azt mondja, hogy fizessenek a gazdagok. Azok a gazdagok, akik azért lettek gazdaggá, mert tőlünk vették el. Ők azért gazdagok, mert mi szegények vagyunk” – szögezte le a pártelnök, aki szerint mindezt a 45 százalékos vagyonadó bevezetésével lehetne megvalósítani. És hogy kiknek ezt befizetni? Nos, Thürmer szerint a „milliárdosoknak és szupergazdagoknak”.

A párt elnöke a folytatást a bérplafon intézményében látná: senki ne kereshessen többet a minimálbér tízszeresénél.

A Munkáspárt elnöke biztonságot és stabilitást ígért, hogy

„mindenki érezze azt, hogy ez az ország az övé”.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Ennek jegyében duplázná meg a jelenlegi oktatási és egészségügyi költségvetést, és ennek jegyében óvná meg Magyarországot az „illegális migránsoktól” is.

„Magyarországnak megvannak a maga gondjai és bajai, nincs szükség arra, hogy külföldről hozzanak be munkaerőt” – jelentette ki Thürmer, és persze elmondta azt is, hogy békés Magyarországot szeretnének.

„Nem fogadjuk el, hogy a kormány tegnap orosz diplomatát utasított ki az országból csak azért, hogy ezzel csatlakozzon az Európai Unió Oroszország-ellenes intézkedéseihez” – jegyezte meg. Majd arra kérte a jelenlévőket (Szűcs István helyi képviselőjelöltet, három pártaktivistát, egy indiai média szakos vendég diákot, a tatabányai tévé két munkatársát, illetve minket), hogy azért szavazzunk április 8-án a pártjára, mert ez az a párt, amely a munkájukból élő embereket képviseli.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

„A Munkáspárt választási lehetőséget kínál.

Választhatja az is, akinek nem tetszik az Orbán-kormány, de választhatja az is, akinek elege van a parlamenti ellenzék tehetetlenségéből.”

A tájékoztató után Thürmer elmondta portálunknak, hogy egyáltalán nem szegte kedvét a közönség hiánya. „Szerintem minden párt rendezvénye iránt csökkenő az érdeklődés; ahol sokakat lát, oda egyszerűen odabuszozzák, odaviszik az embereket” – mondta, majd hozzátette: „Én azt látom az országot járva, hogy félelem van az emberekben, félnek kinyilvánítani a rokonszenvüket.”

Amikor az esélyekről kérdeztük, Thürmer annyit árult el, hogy a Munkáspárt fejlődése megkérdőjelezhetetlen.

„2010-ben 16, 2014-ben 33, most 57 egyéni képviselőjelöltet indítunk, tehát a Munkáspárt mindenképpen előrelépett, ami nemcsak a mi ügyességünket mutatja, de azt is, hogy az emberek rokonszenve megnőtt, hiszen könnyebben adták az ajánlásukat. 57 jelölttel és egy erős országos listával úgy gondolom, hogy az eredményeink is jobbak lesznek. A Meridián felmérése 1 százalék fölé teszi a Munkáspártot, úgyhogy bizakodva nézünk április nyolcadika elé.”

Thürmer reagált arra is, hogy nemrég a Momentum kamupártnak nevezte őket. „A Momentumnak akkor járhatna a szája, ha negyedannyit csináltak volna, mint amennyit a Munkáspárt az elmúlt 30 évben. Ők még sehol nem voltak, talán meg sem születtek, amikor mi már az emberek érdekeit képviseltük” – mondta Thürmer.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Azt pedig külön is hangsúlyozta, hogy

a Munkáspárt nem fogadja el azt támogatást, amit az induló pártoknak adnak.

„Azért nem vesszük fel ezt a pénzt, mert ha nem érjük el az 1 százalékot, akkor vissza kell fizetni. Lehet, hogy ez Gyurcsány úrnál vagy a momentumos úri gyerekeknél nem okoz gondot, de a Munkáspárt vezetésében kétkezi dolgozó emberek vannak, az ő életüket nem kockáztathatjuk!” – jegyezte meg Thürmer Gyula, aki elmondta azt is, hogy a bevándorlókkal kapcsolatos álláspontját az országos közhangulat indokolta („A kínaiakkal nincs semmi baj, ők nem akarnak templomokat építeni”), az oroszokkal pedig mindig is a békés egymás mellett élés híve volt, mivel Magyarországnak mindig létfontosságú volt, hogy jó viszonyban legyünk velük.

Ámen, elvtársak.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.