Orbán nem terjeszt rémhírt a Nemzeti Nyomozó Iroda szerint

  • narancs.hu
  • 2022. március 28.

Választás 2022

Azt állítani, hogy az ellenzék katonákat küldene Ukrajnába, nem bűncselekmény – válaszolta Polt Péter Szilágyi György kérdésére. 

Az ellenzéket vádoló kijelentések miatt március 10-én írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be az Országgyűlésben Szilágyi György (Jobbik) képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez.

A „Kíván-e az ügyészség a törvény szigorával és erejével fellépni a választópolgárokat hazugságokkal riogató személyekkel, adott esetben kormánytagokkal és a propaganda sajtótermékek szerkesztőivel szemben?” című kérdésben Szilágyi arról ír, hogy „a hazug és velejéig aljas” propaganda „időt, energiát és persze közpénzt nem sajnálva próbálja elhitetni a honfitársainkkal, hogy »az ellenzék háborút akar«, vagy éppen az »ellenzék katonákat akar küldeni Oroszország ellen« stb.” 

Szilágyi emlékeztet, hogy bár a kampányidőszakban szokás „szédületesebbnél szédületesebb hazugságokat” terjeszteni, a véleménynyilvánítás szabadságának ilyenkor is gátja a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 337. § (2) és (3), illetve a 338. § (1) és (2) bekezdései, amelyek a rémhírterjesztésról és a közveszéllyel fenyegetésről szólnak.  A jobbikos politikus szerint a kormánypárti politikusok állításai, „alkalmasak arra, hogy a különleges jogrend alatt a védekezés eredményességét akadályozzák, a köznyugalmat pedig valótlan tény állításával megzavarják.”

Szilágyi György megemlíti, a szerinte büntetendő kijelentések például a Miniszterelnöki Kabinetirodától származnak. A képviselő kíváncsi arra, fellép-e az ügyészség a hazugságokkal riogató személyek ellen. 

A kérdésre most válaszolt a legfőbb ügyész. Polt Péter Kövér Lászlón, az Országgyűlés elnökén keresztül azt írta Szilágyi Györgynek, hogy kérdését feljelentésként értékelte, és továbbította a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának. A nyomozó hatóság pedig arra jutott, hogy „a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”, ezért a feljelentést elutasította.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.