Orbán: Ha a baloldal győz, belesodródunk a háborúba

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. március 28.

Választás 2022

A kormányfő azt mondta Győrben, hogy ha viszont a Fidesz–KDNP nyeri a választásokat, akkor elkerüljük a bajt.

Ha a parlamenti választáson a Fidesz-KDNP győz, akkor kimaradunk a háborúból, ha viszont a baloldal, bele fogunk sodródni a háborúba – mondta a miniszterelnök, a Fidesz elnöke hétfőn kampánykörútjának győri állomásán az MTI tudósítása szerint.

Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban kiemelte: a választás tétje megváltozott, mert kitört a háború.

„A választás tétje megnőtt, mert nem ugyanúgy reagáltak a jobb- és a baloldali pártok a háborúra, nem egyformán, hanem különböző módon” – mondta, hozzáfűzve: „a mi álláspontunk teljesen világos: ez egy ukrán-orosz háború; ez nem a mi háborúnk; ez két nép háborúja; nyilván a szívünk a megtámadottal van”.

Leszögezte ugyanakkor: „azt senki sem kérheti tőlünk, hogy egy olyan háborúba, amihez nincsen közünk, küldjük el a katonáinkat”. A miniszterelnök úgy folytatta: azt senki sem kérheti tőlünk, hogy küldjünk oda fegyvereket vagy engedjünk át Magyarország területén fegyvereket, amelyek azonnal katonai célponttá válnak, mert az ellenfél azokat meg fogja semmisíteni Magyarország területén, vagy utána Kárpátalja területén.

Ezért nem küldhetünk fegyvereket, és nem küldhetünk katonákat sem, mert mi is hadviselő féllé válunk, és benne leszünk nyakig egy háborúban – tette hozzá a kormányfő, kiemelve, ez a magyar nemzeti oldal álláspontja. Jelezte, a baloldal álláspontja más.

„Vagyis a helyzet úgy fest a választás szempontjából, hogy ha a nemzeti oldal győz, akkor van esélyünk a békére. Ha a baloldal győz, akkor van esélyünk a háborúra. Hogy még egyértelműbben fogalmazzak, ha mi győzünk, ha a Fidesz, a KDNP, a nemzeti oldal győz, akkor kimaradunk a háborúból. Ha baloldal győz, bele fogunk sodródni a háborúba” – foglalta össze álláspontját Orbán Viktor.

Arról, hogy az ellenzék katonákat szeretne-e küldeni Ukrajnába, korábban is beszélt a miniszterelnök. Szilágyi György (Jobbik) a minap ez ügyben kérdést is tett föl a legfőbb ügyésznek:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.