Vélemény

Orbán atya múlt heti igehirdetése végén már megjósolta, s a hatodik napon lõn is.

Gyurcsány Ferenc mindenkit hazaküldött Zengõ-ügyben: az ellenzéket azért, mert kormánypárt korában nem kellõ körültekintéssel felügyelte a tervezést; a zöldeket meg azért, mert mégiscsak Zengõn lesz a radar, bár másik út vezet majd hozzá, hogy ne kelljen annyi fát kivágni. És elhajtotta saját magát is, merthogy kifogásolta a magyar államigazgatás korábbi eljárását, aminek per pillanat õ a feje. A kör bezárult.

Orbán atya múlt heti igehirdetése végén már megjósolta, s a hatodik napon lõn is.

Gyurcsány Ferenc mindenkit hazaküldött Zengõ-ügyben: az ellenzéket azért, mert kormánypárt korában nem kellõ körültekintéssel felügyelte a tervezést; a zöldeket meg azért, mert mégiscsak Zengõn lesz a radar, bár másik út vezet majd hozzá, hogy ne kelljen annyi fát kivágni. És elhajtotta saját magát is, merthogy kifogásolta a magyar államigazgatás korábbi eljárását, aminek per pillanat õ a feje. A kör bezárult.

A tél beálltával a kerti sütés-fõzés kicsit ma-cerás lesz, bár nincs annál emberibb, mint mûanyag kezeslábas síruhában csukapörköltet fõzni a lugasban, az örökzöld bukszus tövében nyúlgrillt forgatni a parázson, közben bárkiöntõvel ellátott literes üvegbõl házi vegyes pálinkát szopogatni, bal kézzel fotózni a körénk gyûlt félénk, de annál éhesebb cinegéket, s ha minden igaz, nem kell hozzá negyedóra, a kertszom-szédok is megjelennek valamilyen ürüggyel, mondjuk azzal, hogy netán fatüzelésû kútfúróval játsszuk ki a hatóságot, vagy a veréblécet tüzeljük el a rácuppant, alvó denevérekkel.

A hazai bankok évrõl évre rekordot döntenek. Az eddig napvilágra került adatok alapján becsülhetõen legalább 300 milliárd forintra rúg a bankszektor tavalyi adózás elõtti nyeresége, ami százmilliárddal több az elõzõ évi, szintén figyelemre méltó tõkemegtérülést biztosító összegnél, amely vagy 60 milliárddal több volt a megelõzõ évi, jó tõkemegtérülést biztosító összegnél és így tovább, a sor az ezredfordulóig folytatható.

Az utolsó esély - ez a neve a náci bűnök felkutatására szerveződött Simon Wiesenthal Központ alighanem tényleg utolsó akciójának. Lassan hatvan éve, hogy véget ért a második világháború, bűnös, áldozat és tanú, még ha meg is érte az idei évet, egyre távolabb kerül az egykor megélt eseményektől, hitelesen tanúskodni ilyen körülmények között módfelett nehéz, majdnemhogy lehetetlen - arról nem is szólva, hogy az egykori üldözöttek félelmei máig nem múltak el.

Ungváry Krisztián keményen bí-rálta e lap hasábjain Koltay Gábor Trianon című filmjét (A kisajátított Trianon, Magyar Narancs, január 17.). Kritikájának élét a világért sem kívánom csorbítani, két apró megjegyzése azonban - melyek közül a második Ungváry fő mondandója szempontjából valószínűleg lényegtelen, amolyan oldalvágás lehetett csupán - gondolkodóba ejtett. Ungváry Krisztián - ha jól olvastam írását - úgy tartja, hogy 1. a nemzet mentális higiéniájához elenged-hetetlen egy korrekt Trianon-film; 2. a "baloldalnak" nincs szövege Trianonról.

Négy hónapja kormányfő Gyurcsány Ferenc, van bő egy éve a választásokig, s elődjétől megörökölt egy hosszú időre kényszerpályára tett költségvetést meg egy nagy rakás beváltatlan - mert már eleve képtelen - ígéretet. Van továbbá egy, a közvélemény-kutatási adatok szerint igen erős politikai ellenfele, amely egyszerre kéri számon kormányán a túlköltekezést és a megszorításokat.

Az új kultuszminiszter, Bozóki András letette az esküt, Hiller István szabad, ráér végre a pártjával foglalkozni. Bele is csapott menten a lecsóba, népszámlálással tölti a tavaszt az MSZP. Bizonyára nem lévén jobb dolguk. Bár attól függ, honnan nézzük. Kis empátiával fogalmazhatnánk úgy is, jobb későn, mint soha. De, hogy valóban jobb-e, arra csak 2006 tavaszán kapják meg a választ.

Az utolsó esély - ez a neve a náci bűnök felkutatására szerveződött Simon Wiesenthal Központ alighanem tényleg utolsó akciójának. Lassan hatvan éve, hogy véget ért a második világháború, bűnös, áldozat és tanú, még ha meg is érte az idei évet, egyre távolabb kerül az egykor megélt eseményektől, hitelesen tanúskodni ilyen körülmények között módfelett nehéz, majdnemhogy lehetetlen - arról nem is szólva, hogy az egykori üldözöttek félelmei máig nem múltak el.

Ungváry Krisztián keményen bí-rálta e lap hasábjain Koltay Gábor Trianon című filmjét (A kisajátított Trianon, Magyar Narancs, január 17.). Kritikájának élét a világért sem kívánom csorbítani, két apró megjegyzése azonban - melyek közül a második Ungváry fő mondandója szempontjából valószínűleg lényegtelen, amolyan oldalvágás lehetett csupán - gondolkodóba ejtett. Ungváry Krisztián - ha jól olvastam írását - úgy tartja, hogy 1. a nemzet mentális higiéniájához elenged-hetetlen egy korrekt Trianon-film; 2. a "baloldalnak" nincs szövege Trianonról.

Négy hónapja kormányfő Gyurcsány Ferenc, van bő egy éve a választásokig, s elődjétől megörökölt egy hosszú időre kényszerpályára tett költségvetést meg egy nagy rakás beváltatlan - mert már eleve képtelen - ígéretet. Van továbbá egy, a közvélemény-kutatási adatok szerint igen erős politikai ellenfele, amely egyszerre kéri számon kormányán a túlköltekezést és a megszorításokat.

Az új kultuszminiszter, Bozóki András letette az esküt, Hiller István szabad, ráér végre a pártjával foglalkozni. Bele is csapott menten a lecsóba, népszámlálással tölti a tavaszt az MSZP. Bizonyára nem lévén jobb dolguk. Bár attól függ, honnan nézzük. Kis empátiával fogalmazhatnánk úgy is, jobb későn, mint soha. De, hogy valóban jobb-e, arra csak 2006 tavaszán kapják meg a választ.