Pártmese

  • 2005. február 17.

Publicisztika

Az új kultuszminiszter, Bozóki András letette az esküt, Hiller István szabad, ráér végre a pártjával foglalkozni. Bele is csapott menten a lecsóba, népszámlálással tölti a tavaszt az MSZP. Bizonyára nem lévén jobb dolguk. Bár attól függ, honnan nézzük. Kis empátiával fogalmazhatnánk úgy is, jobb későn, mint soha. De, hogy valóban jobb-e, arra csak 2006 tavaszán kapják meg a választ.

Az új kultuszminiszter, Bozóki András letette az esküt, Hiller István szabad, ráér végre a pártjával foglalkozni. Bele is csapott menten a lecsóba, népszámlálással tölti a tavaszt az MSZP. Bizonyára nem lévén jobb dolguk. Bár attól függ, honnan nézzük. Kis empátiával fogalmazhatnánk úgy is, jobb késõn, mint soha. De, hogy valóban jobb-e, arra csak 2006 tavaszán kapják meg a választ.

A tisztánlátás némi történeti kitérõt igényel. A szocialisták 2002-ben megnyerték a parlamenti választásokat, ami önmagában még nem lett volna túl nagy baj - nekik. Viszont úgy esett, hogy lízingeltek hozzá egy miniszterelnököt s vele a kormányát. Aztán hátradõltek. Péter fasza gyerek, teszi a dolgát... A szocialisták - még ebbõl a lendületbõl - megnyerték a 2002-es helyhatósági választásokat, finomabban fogalmazva bucira nyerték a burájukat. Úgy kellett nekik - mint egy falat kenyér v. ablakos atyafinak a hanyatt esés, nem nehéz eldönteni, mindenesetre hadra fogható ereik szinte teljes állományát felszippantották az önkormányzatok. Mármost egy tanácsnok, ha lelkiismeretesen teszi a dolgát, nem nagyon ér rá pártosdizni, az üzletben nem maradt senki. Eljött tehát a papírkomancsok virágkora. Kongresszusi mûszak a Zuschlag Mûvekben, plusz egy csunyán bukott EP-választás.

Orbán Viktor ez idõ tájt éppen polgári szakköröket gründolt, sejtszaporításon törte magát.

Péter tette a dolgát, és hamarosan úgy állt bele a földbe, mint annak a rendje, minek következtében a szocialisták párttevékenysége - a csúcsvezetés pótlási kísérletezéseinek tartós árnyékában - szünetelt. Csak a papír elvtársak sokasodtak az asztalokon...

Lett végre új kormányuk, s ha Zuschlag - az MSZP III. Richardja - ámokfutása nem jár akkora csörömpöléssel, tán máig sem keresi senki, hogy hova is lett közben a párt, az a kis huncut. Úgyszólván a papírkosárban akadtak rá, gyakorlatilag felismerhetetlen állapotban, pusztán az volt gyanús, hogy idõnként elénekelte az Inter-nacionálét, bizonyos - azóta cáfolt - állítások szerint egyes megyékben trágár szöveggel. Olyannyira felismerhetetlen volt, hogy nem lehetett megítélni róla, használható-e valamire. Minden eshetõségre felkészülve ezért megalakult a Sikeres Magyarországért mozgalom, nincs mit szépíteni, a polgári körök tükörfordítása, már tizenhét megyében van szervezetük, hurrá. Ám idestova egyévnyire kerültünk az újabb választásokhoz.

Amit az fog megnyerni, aki nem veszíti el. Hiller május végére ígéri a tagrevízió végit, a sikeres sejtecskék biztos még szaporodnak valameddig. A kormány talán kormányoz, minden szem és fül Gyurcsány Ferencre tapad, hátha õ majd csinál valamit, vagy szimplán megint elszólja magát. A történelemben persze volt már arra példa, hogy egy pártnak látszó kormány nyert választásokat egy kormányzóképesnek látszó párt helyett, de az ilyesmire hülyeség lenne nagy összegû biztosítást kötni. Általában ugyanis az a módi, hogy választások idején a kormányok elviszik a balhét, s szerencsés estben a választók úgy ítélik meg, hogy a kormány mögött álló pártban van még tán tartalék, erõ a következõ négy évre.

Nos, a szocalista pártban pillanatnyilag nem nagyon látszik efféle. Vajon úgy érzik, ráérnek? Vagy Ferencre tesznek?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.