Kormánymese

  • 2005. február 17.

Publicisztika

Négy hónapja kormányfő Gyurcsány Ferenc, van bő egy éve a választásokig, s elődjétől megörökölt egy hosszú időre kényszerpályára tett költségvetést meg egy nagy rakás beváltatlan - mert már eleve képtelen - ígéretet. Van továbbá egy, a közvélemény-kutatási adatok szerint igen erős politikai ellenfele, amely egyszerre kéri számon kormányán a túlköltekezést és a megszorításokat.

Négy hónapja kormányfõ Gyurcsány Ferenc, van bõ egy éve a választásokig, s elõdjétõl megörökölt egy hosszú idõre kényszerpályára tett költségvetést meg egy nagy rakás beváltatlan - mert már eleve képtelen - ígéretet. Van továbbá egy, a közvélemény-kutatási adatok szerint igen erõs politikai ellenfele, amely egyszerre kéri számon kormányán a túlköltekezést és a megszorításokat. És létezik immár ciklusok óta az a gyakorlat, hogy a kormánypártok az utolsó évben semmit nem tesznek, nehogy fölöslegesen hergeljék a választókat. Mindehhez vegyük még hozzá a felfokozott várakozást, amellyel a szocialista szavazók Gyurcsány miniszterelnökösködésére tekintenek. Ez a helyzet túl nagy mozgásteret nem hagy a kormányfõnek: borítékolható volt, hogy a szónok leginkább lózungokkal meg a jövõrõl szóló képzelgéseivel szórakoztatja majd a nagyérdemût. Az Országgyûlés tavaszi ülésszakát indító kormányfõi beszéd részben meg is felelt ennek: volt ideológiai alapvetés meg a közös felelõsség hangsúlyozása, korábban már beharangozott tervek kerültek elõ újra, és így tovább.

De mindezek mellett az azonnali reagálásaiban nemegyszer fésületlenül megnyilatkozó kormányfõ összességében reálisan beszélt. A 2002-es kampányában beindított ígérgetésspirálból a maga részérõl kiszáll: ez volt a beszéd legsúlyosabb gesztusa. Felsorolta, hogy mely ígéretek teljesítése költségvetési képtelenség (például az érettségizõknek belengetett ingyenes jogosítványé vagy az ápolónõi hûségjutalomé). Mi persze, akik a kampány óta hajtogatjuk, hogy az ország a Bokros-csomag elõttinél is rosszabb helyzetbe kerülhet a két nagy párt felelõtlen látványpolitizálása miatt, több keménységet is el bírtunk volna viselni; de a hangütés megfelelt annak, amit egy a saját lehetõségeit messze túlértékelõ és túlfogyasztó, félszegény ország normális politikusától elvár a polgár. Gyurcsány nemcsak elhatárolódott a Medgyessy-féle vezetési gyakorlattól (meg az orbánitól is, de az nem nagy kunszt egy szocialistától), nemcsak végérvényesen befejezettnek nyilvánította az ún. jóléti rendszerváltást, hanem alig kódoltan azt is mindenki (és fõként a sajátjai) tudtára adta, hogy nincs több látványos béremelés a közszférában, és nincs tér a költségvetéssel való politizálásra.

De miként lesz ebbõl politika? A választásokig Gyurcsány az államháztartás (az egészségügy, a MÁV, az adórendszer) semmiféle komolyabb átalakításába nem kezdhet bele; jó, ha legalább az errõl való gondolkodást el tudja a kormány kezdeni. A nagy kérdés az lesz, sikerül-e olyan részterületeket találni, amelyek bütykölésével a gyõzelmi esély is megtartható, és a gazdaság sem omlik közben össze. Egyvalami azonban biztos: ebbõl egyféleképpen lehet csak jól kijönni. 'szinteséggel: azzal, ha a választókat a rossz helyzet megértésére is képes felelõsségteljes polgároknak tekinti a politika. A kommunikációs gügyögést abba kell hagyni, mondta Gyurcsány, és valóban, ennek már régen (kábé 1998 óta) itt volna az ideje. A kormányfõ, aki speciel maga is túl sokszor enged a bulvárpolitizálás csábításának, hétfõn arra tett ígéretet, hogy ezt beszünteti: hogy nem ígérget többet. Esélye 2006-ban csak akkor lehet, ha a hátralévõ idõben sem megy a könnyebb ellenállás felé.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.