A budapesti olimpiai pályázat vezetője olyat szólt, ami kétségessé teszi az egész felhajtást

  • narancs. hu
  • 2016. november 7.

Villámnarancs

Pedig Fürjes Balázs csak az úgynevezett olimpiai nagyköveteket akarta bemutatni.

A MTI jelenti: kilenc nagykövete lett a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázatnak, hétfőn mutatták be őket. A magyar pályázat budapesti látogatóközpontjában megtartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nagykövetek a továbbiakban részt vesznek a pályázat, valamint a magyarországi olimpia- és paralimpiarendezés gondolatának hazai és nemzetközi népszerűsítésében, támogatásában, s nyilvános szerepléseik alkalmával is megosztják a budapesti játékokkal kapcsolatos gondolataikat a közönséggel. A nagykövetek: Csák János, Fellegi Tamás, Habsburg György, Christopher Mattheisen, Martonyi János, Rost Andrea, Szalay-Berzeviczy Attila, Szép Fruzsina és Zwack Sándor. De nem ez az érdekes.

false

 

Fotó: MTI – Illyés Tibor

Az az érdekes, amit Fürjes Balázs, a budapesti olimpiai pályázat vezetője mondott: „annak a városnak van esélye győzni, amely egységesen szeretné megrendezni az olimpiát”.

De Fürjes hogy képzeli ezt az egységet?

Mert ha a pályázat vezetője Budapest teljes lakosságára gondolt, akkor hadd emlékeztessük a Publicus nyári közvélemény-kutatására , mely szerint az olimpia helyett a magyar emberek inkább az egészségügyet, oktatást fejlesztenék, a szegénységet számolnák fel a pénzből.

Vajon Fürjes szerint mi kellene az egységes támogatáshoz? Talán a nagykövetek? Vagy csak egyszerűen elhiszi, hogy addigra tökéletes egészségügy és oktatás lesz, és szegénység nem lesz, úgyhogy lehet szórni két kézzel a pénzt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.