A budapesti olimpiai pályázat vezetője olyat szólt, ami kétségessé teszi az egész felhajtást

  • narancs. hu
  • 2016. november 7.

Villámnarancs

Pedig Fürjes Balázs csak az úgynevezett olimpiai nagyköveteket akarta bemutatni.

A MTI jelenti: kilenc nagykövete lett a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázatnak, hétfőn mutatták be őket. A magyar pályázat budapesti látogatóközpontjában megtartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nagykövetek a továbbiakban részt vesznek a pályázat, valamint a magyarországi olimpia- és paralimpiarendezés gondolatának hazai és nemzetközi népszerűsítésében, támogatásában, s nyilvános szerepléseik alkalmával is megosztják a budapesti játékokkal kapcsolatos gondolataikat a közönséggel. A nagykövetek: Csák János, Fellegi Tamás, Habsburg György, Christopher Mattheisen, Martonyi János, Rost Andrea, Szalay-Berzeviczy Attila, Szép Fruzsina és Zwack Sándor. De nem ez az érdekes.

false

 

Fotó: MTI – Illyés Tibor

Az az érdekes, amit Fürjes Balázs, a budapesti olimpiai pályázat vezetője mondott: „annak a városnak van esélye győzni, amely egységesen szeretné megrendezni az olimpiát”.

De Fürjes hogy képzeli ezt az egységet?

Mert ha a pályázat vezetője Budapest teljes lakosságára gondolt, akkor hadd emlékeztessük a Publicus nyári közvélemény-kutatására , mely szerint az olimpia helyett a magyar emberek inkább az egészségügyet, oktatást fejlesztenék, a szegénységet számolnák fel a pénzből.

Vajon Fürjes szerint mi kellene az egységes támogatáshoz? Talán a nagykövetek? Vagy csak egyszerűen elhiszi, hogy addigra tökéletes egészségügy és oktatás lesz, és szegénység nem lesz, úgyhogy lehet szórni két kézzel a pénzt.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.