A budapesti olimpiai pályázat vezetője olyat szólt, ami kétségessé teszi az egész felhajtást

  • narancs. hu
  • 2016. november 7.

Villámnarancs

Pedig Fürjes Balázs csak az úgynevezett olimpiai nagyköveteket akarta bemutatni.

A MTI jelenti: kilenc nagykövete lett a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázatnak, hétfőn mutatták be őket. A magyar pályázat budapesti látogatóközpontjában megtartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nagykövetek a továbbiakban részt vesznek a pályázat, valamint a magyarországi olimpia- és paralimpiarendezés gondolatának hazai és nemzetközi népszerűsítésében, támogatásában, s nyilvános szerepléseik alkalmával is megosztják a budapesti játékokkal kapcsolatos gondolataikat a közönséggel. A nagykövetek: Csák János, Fellegi Tamás, Habsburg György, Christopher Mattheisen, Martonyi János, Rost Andrea, Szalay-Berzeviczy Attila, Szép Fruzsina és Zwack Sándor. De nem ez az érdekes.

false

 

Fotó: MTI – Illyés Tibor

Az az érdekes, amit Fürjes Balázs, a budapesti olimpiai pályázat vezetője mondott: „annak a városnak van esélye győzni, amely egységesen szeretné megrendezni az olimpiát”.

De Fürjes hogy képzeli ezt az egységet?

Mert ha a pályázat vezetője Budapest teljes lakosságára gondolt, akkor hadd emlékeztessük a Publicus nyári közvélemény-kutatására , mely szerint az olimpia helyett a magyar emberek inkább az egészségügyet, oktatást fejlesztenék, a szegénységet számolnák fel a pénzből.

Vajon Fürjes szerint mi kellene az egységes támogatáshoz? Talán a nagykövetek? Vagy csak egyszerűen elhiszi, hogy addigra tökéletes egészségügy és oktatás lesz, és szegénység nem lesz, úgyhogy lehet szórni két kézzel a pénzt.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.