G. Fodor Gábor atombombája, a Fidesz őszödi beszéde – Vad visszhangok jobbról az interjúnkra

  • narancs.hu
  • 2015. február 21.

Villámnarancs

A Századvég-diri rengeteg érdekes dolgot mondott csütörtöki nyomtatott kiadásunknak adott interjújában. Sokan fel is kapták tőle a vizet.

„A jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a »polgári Magyarország« hívószót politikai realitásnak gondolják, pedig az természete szerint politikai termék volt. Ők még ma is azt gondolják, hogy az 1998 és 2002 közötti Magyarország valóban polgári Magyarország volt. Ez óriási tévedés” – nyilatkozta lapunknak G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója. Bár szövegét nagy kedvvel elemezték baloldali orgánumok publicistái, de ide inkább csak jobboldali véleményeket gyűjtöttünk ki. Nagy riadalomról árulkodnak. Mondanunk sem kell, nem azon buktak ki, hogy Habony Árpádot tanulatlannak és nyilvánvaló gúnnyal „jó embernek” nevezte, hanem az, hogy hagymáznak titulálta a polgári Magyarországról szőtt Orbán-szlogent.

Tiszta víz a pohárban

Tiszta a víz a pohárban?

Fotó: MTI

A Népszabadság vezető fideszes politikusokat kérdezett, akik egyenesen a Fidesz őszödi beszédéről deliráltak:

„Amennyiben G. Fodor Gábor Fidesz-vezető vagy az Orbán-kormány tagja lett volna, most azt kellene mondani, hogy az őszödi beszédét mondta el a Magyar Narancsnak adott interjúban, amikor arról beszélt, hogy a jobboldali értelmiségiek közül sokan tévedésben vannak, mert a polgári Magyarország csak egy hívószó volt, egy politikai termék. De mivel nem volt sem fideszes politikusi, sem kormányzati funkciója, a részéről ez a kijelentés elemzői cinizmus” – ilyen és ehhez hasonló véleményt fogalmaztak meg munkatársunknak a kormányoldalon, illetve a konzervatív értelmiségiek táborához tartozók.

(…)

Szerintük (ti. jobboldali vezetők, gondolkodók szerint) G. Fodor – aki a Századvég stratégiai igazgatója – kijelentésével nem erősíti, hanem rombolja Orbán Viktor hitelességét, hiszen egyúttal azt is mondja, nem érvényes semmi, ami értékválasztást jelent. Akkor viszont felvethető a kérdés, azok a hívószavak, amelyekkel a szabadságharcos-unortodox Orbán Viktor »operált« Brüsszellel, Washingtonnal szemben, vagyis a nemzet, a szuverenitás, mennyire érvényesek, mennyire lehet ezeket komolyan venni. Ezek is a posztromanticista elképzelés/történelemszemlélet »termékei«? – vetette fel lapunknak az egyik jobboldali véleményvezér.”

A valasz.hu Ön is bevette a dumát a „polgári Magyarországról”? Szégyellje magát! című cikkében csak sóhajtott egy mélyről felfakadót:

„Nyílt beszéd G. Fodor Gáboré. Újra is kell számolnunk, hogy mink van még pontosan. Mi az, ami valóság, és mi az, amit el kell engednünk, mert a Nemzeti Marketing Rendszere szerint valójában termék.”

Legjobban – az ördög tudja, miért – a Magyar Nemzet akadt ki:

„G. Fodor Gábor atombombát dobott a polgári-keresztény értékrendet magáénak tudó emberek sokaságára. A kifejezés nem túlzás, mert ha igaz, amit G. Fodor állít, akkor az alapjaiban rengetheti meg a polgári-keresztény kormányzásba és politikába vetett hitet. Teljesen szétverheti azt az érték- és szimbólumrendszert, amely nagyon sok jóérzésű ember sajátja. (…)

Elolvastuk újra ezt a bekezdést. Aztán megint. Nincs tévedés. GFG nyíltan arról beszél, hogy azok az értékek, amelyeket a kilencvenes évektől a jobboldali szavazók magukénak éreztek, s amelyek 2002-ben a Kossuth térre vittek sok százezer, zászlót lengető lelkes embert, valamint amelyek kétszer is kétharmados győzelmet hoztak a Fidesznek, csak egy »termék« csomagolását díszítették. Ezek, ugye, olyan értékek, mint Isten, nemzet, család, Erdély. GFG lenézéssel és már-már szánalommal beszél azokról, akik akkor is, most is hisznek abban, hogy a politika alapvetően mégiscsak értékeken és célokon alapul.”

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.