„A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent rendelkezés szerint az egyik tag halálának vagy a címre érdemtelenné válásának napjától számítva 60 napon belül kell megtartani azt az ülést, melyen döntés születik az utódról. A sportpolitikáért felelős miniszter azt a sportolót terjeszti a kormány elé, akire a Nemzet Sportolóinak egyszerű többsége egybehangzó javaslatot tesz” – olvassuk az MTI tudósításában az árulkodó leiratot.
Hogy miről árulkodik? Elsősorban arról, hogy akad valaki a Nemzet Sportolói közt, nevezetesen Schmitt Pál, akit magamagán kívül senki nem javasolt a címre, és úgymond bekuncsorogta magát a halhatatlanok közé. A „doktor úr”, az „elnök úr”.
Ezek szerint azért született a döntés, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő. De vajon előfordulhat? Akad még ebben az országban exsportoló, aki ekkora pofátlanságra képes volna?
Szóval, nem nagyon értjük ezt az egészet. Az a helyzet, hogy elkésett egy kicsit ez a rendelkezés. Vagy csak Schmittet akarják égetni? Nem lett volna egyszerűbb lökni neki még egy kis pénzt a ládafiából, aztán hazazavarni, hogy írja meg inkább a beígért doktoriját? A címet pedig odaadni valakinek, aki nálánál jóval nagyobb sikereket ért el, mondjuk Hegedűs Csaba, Fenyvesi Csaba vagy éppenséggel Gedó György – és sorolhatnánk még hosszan.
Hiszen Schmitt távolról sem a nemzet sportolója, ő csupán Orbán Viktor sportolója – köztünk szólva, sokat nem nyert vele.
