Lesz-e emléktáblája a baltás áldozatának? Itt? – Így hárít a Honvédelmi Minisztérium

  • narancs.hu
  • 2015. február 22.

Villámnarancs

Az utóbbi idők egyik legsötétebb szégyenfoltja az országon kétségkívül a baltás gyilkos ügye. Ráadásul a gyalázat folytatódik, s új elemekkel bővül.
Amikor még láncot hodott

Amikor még láncot hordott

Fotó: MTI

Tegnapelőtt volt a baltás gyilkos hírhedt bűncselekményének tizenegyedik évfordulója. Dióhéjban: 2004-ben a NATO „Partnerség a békéért” című programján Magyarországon tartózkodó azeri katona, Ramil Safarov éjjel egy baltával agyonverte alvó örmény csoporttársát. A magyar bíróság elítélte, majd az illetékes minisztérium kiadta Azerbajdzsánnak, ahol hősnek kijáró ünnepléssel fogadták az orgyilkost. A szégyen azóta is velünk van, a felelősök egykedvűen vonogatják a vállukat, és óvatosan fölfelé mutogatnak.

És most itt ez az emléktáblaügy, amiben valaki megint hazudik.

„Tavaly, amikor honfitársunk tragikus halálának 10. évfordulója volt, írásos kérelmet küldtünk a Honvédelmi Minisztériumnak (HM), hogy engedélyezzék az emlékplakett kihelyezését a laktanyára, ahol a tragédia történt. Egy év telt el azóta, de választ sem kaptunk – tudta meg a Bors Nikoghos Hakobyantól, az Országos Örmény Önkormányzat elnökhelyettesétől.”

A lap természetesen megkérdezte a HM-et is. A válasz, nos, akár ki is található: „A Honvédelmi Minisztériumot semmilyen formában nem keresték meg az emléktábla felállításával kapcsolatban.”

Ja, basszus, biztos elkallódott valahol, vagy a postás egyszerűen lusta volt elmenni egészen a minisztériumig. Nap mint nap történik ilyesmi…

A Bors annak is utánament, hogy mindennek a fatális szerencsétlenségnek lehet-e köze az azeriekkel tavaly megkötött „stratégiai partnerségi” szerződésünkhöz? Ugyan, már! Semmi a világon!

Tehát minden tiszta, azért nem lesz tábla a tetthelyen, mert nem érkezett „megkeresés”. S a legkevésbé sem azért nem lesz, mert bármit is írnának rá, az a tábla azt jelentené jelenkornak, utókornak, mindenkinek: valakik egyszer eladták az ország becsületét pár fillér ígéretéért.

Hogy kik? Vállvonogatás, s óvatos mutogatás felfelé…

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.