Nem építették ki a fűtést a Duna Arénában, téli versenyeken nem lehetne használni a tízmilliárdokból épült uszodát

  • narancs.hu
  • 2017. július 18.

Villámnarancs

Hacsak nem költenek még rá százmilliókat.

Egészen elképesztő, hogy 22 és 41,6 milliárd forint közötti állami pénzből épül egy hatalmas uszoda – nem teljesen világos, hogy önmagában a Duna Aréna a környezete kialakítása nélküli költségeket leszámítva mennyibe került –, és kiderül, hogy a komplexumot nem lehet fűteni. Ez nem egy rossz vicc, mindezt Fürjes Balázs vallotta be az Inforádiónak.

Kapaszkodjanak, a kiemelt kormányzati beruházásokért felelős biztos így magyarázkodott: „A Magyar Úszó Szövetség, a Magyar Vízilabda Szövetség és a FINA ajánlásának megfelelően a Duna Arénát úgy építették meg, hogy a vizes-vb idején 15 ezer fő befogadására legyen alkalmas. Mivel a vb júliusban van, ezért a lelátó ideiglenes részének nem kellett a fűtéséről gondoskodni, és

a Duna Aréna mai állapotában nem fűthető, persze műszakilag meg lehetne oldani, de az több száz millió forintos felesleges kiadás lenne.”

Ez azért is furcsa, mert hétfőn derült ki, hogy Magyarország rendezi a 2024-es rövid pályás úszó-világbajnokságot is, amelyre általában télen kerül sor.

Magyarországon, ahol a stadionépítési lázban a focipályák gyepszőnyege alá csöveket kell beépíteni, hogy a téli bajnoki szünetben (ne) fűtsék a játékteret, a több mint 130 milliárdból rendezett vizes-vb első számú helyszínére nem építettek be fűtést. Mindez azt jelenti, hogy hamarosan oda kell tolni azt a néhány száz milliót, amely aztán könnyen lehet majd több milliárd is.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.