Nem építették ki a fűtést a Duna Arénában, téli versenyeken nem lehetne használni a tízmilliárdokból épült uszodát

  • narancs.hu
  • 2017. július 18.

Villámnarancs

Hacsak nem költenek még rá százmilliókat.

Egészen elképesztő, hogy 22 és 41,6 milliárd forint közötti állami pénzből épül egy hatalmas uszoda – nem teljesen világos, hogy önmagában a Duna Aréna a környezete kialakítása nélküli költségeket leszámítva mennyibe került –, és kiderül, hogy a komplexumot nem lehet fűteni. Ez nem egy rossz vicc, mindezt Fürjes Balázs vallotta be az Inforádiónak.

Kapaszkodjanak, a kiemelt kormányzati beruházásokért felelős biztos így magyarázkodott: „A Magyar Úszó Szövetség, a Magyar Vízilabda Szövetség és a FINA ajánlásának megfelelően a Duna Arénát úgy építették meg, hogy a vizes-vb idején 15 ezer fő befogadására legyen alkalmas. Mivel a vb júliusban van, ezért a lelátó ideiglenes részének nem kellett a fűtéséről gondoskodni, és

a Duna Aréna mai állapotában nem fűthető, persze műszakilag meg lehetne oldani, de az több száz millió forintos felesleges kiadás lenne.”

Ez azért is furcsa, mert hétfőn derült ki, hogy Magyarország rendezi a 2024-es rövid pályás úszó-világbajnokságot is, amelyre általában télen kerül sor.

Magyarországon, ahol a stadionépítési lázban a focipályák gyepszőnyege alá csöveket kell beépíteni, hogy a téli bajnoki szünetben (ne) fűtsék a játékteret, a több mint 130 milliárdból rendezett vizes-vb első számú helyszínére nem építettek be fűtést. Mindez azt jelenti, hogy hamarosan oda kell tolni azt a néhány száz milliót, amely aztán könnyen lehet majd több milliárd is.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.