L. Simon László: „Nem akarom későn hullatni a könnyeimet”

  • narancs.hu
  • 2015. május 11.

Villámnarancs

Az államtitkár bevallotta: „a szerelem láncai kötik össze az anyafölddel”. A szorító másik sarkában Szabolcska Mihály szelleme levegő után kapkod.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára igazi reneszánsz ember. Sokan csak az elvhű fideszest látják benne, Lázár János jobbkezét, a napenergiáról hadováló szavazógépet, az arrogáns szónokot, a barátait közpénzekkel kiszolgáló politikust. Pedig L. Simon László mindemellett költő és borász, akinek szíve közepében rózsaként virít a hazaszeretet, és nem kevésbé a nyíltszívűség, a barátság és a férfiasság.

Ezt többek között onnan tudjuk, hogy idejekorán elolvastuk Személyes történelem című esszékötetét (lásd kritikánkat: Zsebmikszáth), amelyben L. Simon László így vall érzelmeiről: „Mégis szeretjük ezt a folyton változó földet, szülőföldünket, szűkebb hazánkat, ahol élünk, ahonnan származunk, ahova mindig visszahúz a szívünk, bárhova is sodorjon az élet.” Elköteleződéséről most ismét tanúbizonyságot tett, ezúttal Egyházashetyén, ahol a kultúra.hu cikke szerint „Berzsenyi Dánielre emlékezve a szülőföld fontosságára hívta fel a figyelmet”.

Életkép a Berzsenyi-ünnepségről

Életkép a Berzsenyi-ünnepségről

Fotó: Facebook/L. Simon László

Hogy mely szavakkal hívta fel a figyelmet erre a fontos témára? A tudósításból kiderül, hogy L. Simon nem akart beszélni „a romlásnak indult hajdan erős magyarról, s arról a politikáról, amelyik ennek a romlásnak valóban ellene tesz”. Nem, ő nem akart aktualizálni, pedig lám, milyen könnyen jöttek volna a párhuzamok! Az államtitkár világossá tette, miért fordult el most mégis a napi politika viharaitól. Hát azért, „mert sokkal mélyebben foglalkoztat a haza és a szülőföld fogalma annál, mint hogy aktualizáljak. Mert az én szívemet is a szerelem láncai kötik össze az anyafölddel, miképp Berzsenyiét is, mert minden hiúság, önként vállalt munka és szolgálat, minden küszködés, a kapott keresztek, a megérdemelt sikerek ellenére sem akarok elrohanni az élet mellett, elrohanni az élet elől, nem akarom későn hullatni a könnyeimet. Meg kell állnunk néha, s visszanézve az örök Kemenesaljára, Berzsenyi soraival kell figyelmeztetni magunkat arra, hogy…”

De tovább nem bírjuk idézni az államtitkár úr gondolatait, mert csak a szerelem láncaira tudunk gondolni, amelyek az ő szívét összekötik az anyafölddel, miközben cipeli az önként vállalt szolgálat keresztjét. Boldognak kell őt elképzelnünk.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.