L. Simon szerint már Hauszmann Alajos is Orbán panorámájáért törte magát

  • narancs.hu
  • 2016. május 21.

Villámnarancs

És mi lesz az erkéllyel, L. Simon?

Tegnap letették az ún. lovarda alapkövét a budai várnál, figyeljék csak, mit mondott L. Simon László, az esemény húzóneve! „Ha valaki megnézi a palota belső állapotát, tudja, hogy elodázhatatlan feladat annak felújítása, és ha hozzá kell nyúlnunk nemzetünk szimbolikus épületegyütteséhez, akkor tegyük azt úgy, hogy abban az állapotban újítjuk fel, amely állapotban a megépítését követően, Hauszmann terveinek megfelelően fogadta sok évtizeden keresztül az ide látogatókat” – így az államtitkár.

L. Simon László

L. Simon László

 

Meg azt is mondta, hogy „az alapkő letétele a várhatóan egy-másfél évtizedig tartó, a budavári palota több helyszínét érintő nagy felújítási munka kezdetét is jelenti”.

No de mi lesz, ha a főnök egyszer mégis beköltözik? Akkor is Hauszmann lesz az alap?

Vagy inkább a megfelelő panoráma biztosítása a miniszterelnök úr számára, akárcsak a készülő rezidencia, a Karmelita-kolostor esetében?

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.