Matolcsyék nem kötik az orrunkra, hogy mekkora karácsonyi jutalmat osztottak

  • narancs.hu
  • 2016. december 31.

Villámnarancs

Tényleg: mi közünk a Magyar Nemzeti Bank ajándékozásai szokásaihoz?

Tegnap a Magyar Nemzet közölt összeállítást arról, hogy milyen jutalmakat osztottak ki egyes állami intézmények. Ezek szerint „a legjobban a Főpolgármesteri Hivatalban jártak, ott ugyanis a valamivel több mint 800 fős alkalmazotti gárda

fejenként 460 ezer forintos

jutalomban részesült, ami összesen 370 millió forintba került”. Mentségükre szolgál, hogy ezt az összeget a bérmegtakarítás terhére fizették ki, azaz nem jelentett többletkiadást a fővárosnak, ráadásul sem a főpolgármester, sem a helyettesei nem kaptak jutalmat.

A Nemzetnek azt is sikerült megtudnia, hogy az ügyészségi alkalmazottak egyéni teljesítményüktől függően különböző mértékű pénzbeli juttatást kaptak –

összesen 1,5 milliárd forintot,

amit 4287 dolgozó között oszthattak el, ami azt jelenti, hogy átlagosan valamivel kevesebb mint 370 ezer forint járt nekik.

Másutt nem voltak ennyire bőkezűek. A honvédelmi tárcánál 42 ezer, az igazságügyinél 250 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt dobtak fel, a Lázár-Miniszterelnökségen viszont azokat jutalmazták, akiknek gyereke van.

A Magyar Nemzet kíváncsi lett volna arra is, hogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Banknál hogyan telt a karácsony, ám mint írják, „az MNB a hatályos törvényeket megsértve ezt közérdekű adatigénylésünkre sem árulta el. Továbbá annak ellenére, hogy az év végi jutalmakat karácsony előtt osztják ki a különböző állami szervek, két nappal karácsony előtt is arra hivatkoztak, hogy

„az év végi jutalmazások folyamata nem zárult le”.

A lap szerint „nem kizárt, hogy az MNB olyan magas összeget oszt ki a munkatársak közt, hogy azt inkább nem közölnék a nyilvánossággal”.

De miért is közölnék?

Ők ráérnek. Ha bíróság kötelezi őket erre, majd... De kit érdekel akkor már a karácsony?

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.