Megszólalt Orosz Bernadett támadója: "Nem emlékszem semmire"

  • narancs.hu
  • 2020. február 20.

Villámnarancs

Szerinte nem is okozott olyan súlyos sérüléseket.

Mint arról mi is beszámoltunk, Orosz Bernadettet tavaly novemberben volt barátja majdnem halálra verte - a nő Facebookra posztolt fotókat szinte felismerhetetlenségig összevert arcáról. Az ügyben nyomozó rendőr is úgy nyilatkozott, hogy ilyen brutális támadást nő ellen még nem követtek el - a támadót mégis elengedték.

false

Beszámoltunk arról is, hogy a bántalmazó férfi később ötmillió forintra perelte az áldozatát  személyiségi jogainak megsértése miatt, mert Orosz az esetről beszámoló első Facebook-posztjában leírta a férfi teljes nevét.

Orosz Bernadett támadójával, K. Istvánnal most a Bors készített interjút.
"Nem ittam sokat, ezt a véralkohol-vizsgálat is alátámasztja, így nem is értem, miért nem emlékszem semmire. Egy filmszakadás után már csak az van meg, hogy a rendőrök támogatnak és kérdezik, mi történt" - nyilatkozta az elkövető.
Az egykori alezredes bár sajnálja tettét, egyszersmind megkönnyebbüléssel nyugtázza, hogy  szerinte nem is okozott olyan súlyos sérüléseket, mint amiket a fotók sugallnak. Hozzátette, hogy szerinte nem helyes, amit Bernadett a sajtóban csinált vele.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.