Nem kell mindenkiből Nobel-díjast csinálni – Megszólalt a szalag melletti munka atyja

  • narancs.hu
  • 2016. június 13.

Villámnarancs

Kurrah, Berreh és Parragh.

Orbán Viktorral fenntartott remek kapcsolatáráról is beszélt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Magyar Nemzetnek adott terjedelmes interjújában. Nos, körülbelül ebben a lágéban: mit számít az, hiszen Medgyessy Péter is cukor jó barátja, sőt egy ideig Gyurcsány Ferenc is az volt. Ilyenformán nem is ez a része érdekes igazán a szövegének, ő csak igyekszik mindig a megfelelő emberekkel spannolni.

Ami azt illeti, az alapítványi szakképzés teljes kinyírásának mélységes óhajtásáról tett kijelentései sem meglepőek, bár ott már árad a vérszag:

– Ráadásul az iskolarendszer jelentős része nincsen állami kézben.

Ez baj?

– Nagyon nagy baj.

Ezek szerint ezt, illetve a többletkapacitás problémáját orvosolná, ha eltűnnének az alapítványi iskolák a szakképzésből?

– Javítana a helyzeten.

Akkor ez az oka, hogy az NGM az alapítványi iskolák megítélése szerint igyekszik ellehetetleníteni őket?

– Csak biztatni tudom az NGM-et.

De ez persze semmiség ahhoz a cinizmushoz képest, amivel magukról a diákokról beszél:

– Az új szakképzési rendszert érő másik kritika, hogy a diákok nem fognak tudni váltani az iskolák között.

– Azzal nyilván nem fogok vitatkozni, hogy minél többet tanul egy gyerek, annál nagyobbak az életesélyei. De ha ennek a gondolatnak a mentén mozgok, azt kell mondjam, hogy mindenkiből Nobel-díjas tudóst kell képezni, mert akkor biztos, hogy lesz munkája.”

Ez ugyanis aligha jelent mást, hogy mi a fenének egyáltalán valamire is tanítani az alapjáraton ostoba szakmunkástanulókat, hisz úgysem lesz egyikükből sem Nobel-díjas tudós (más szóval: úgyis hülye marad).

S ha ezek után valakiben marad szemernyi kétség a magyar szakképzés teljes reménytelensége felől, jól jegyezze meg e szinte mellékes közbevetést:

„– Azt hallani, hogy a kormány teljesen elengedte a szakképzést, és valójában az iparkamara irányít.

– Kétségtelen, hogy van ráhatásunk a folyamatokra, de partneri a kapcsolat.”

Oszt’ jónapot’!

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.