Nem kell mindenkiből Nobel-díjast csinálni – Megszólalt a szalag melletti munka atyja

  • narancs.hu
  • 2016. június 13.

Villámnarancs

Kurrah, Berreh és Parragh.

Orbán Viktorral fenntartott remek kapcsolatáráról is beszélt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Magyar Nemzetnek adott terjedelmes interjújában. Nos, körülbelül ebben a lágéban: mit számít az, hiszen Medgyessy Péter is cukor jó barátja, sőt egy ideig Gyurcsány Ferenc is az volt. Ilyenformán nem is ez a része érdekes igazán a szövegének, ő csak igyekszik mindig a megfelelő emberekkel spannolni.

Ami azt illeti, az alapítványi szakképzés teljes kinyírásának mélységes óhajtásáról tett kijelentései sem meglepőek, bár ott már árad a vérszag:

– Ráadásul az iskolarendszer jelentős része nincsen állami kézben.

Ez baj?

– Nagyon nagy baj.

Ezek szerint ezt, illetve a többletkapacitás problémáját orvosolná, ha eltűnnének az alapítványi iskolák a szakképzésből?

– Javítana a helyzeten.

Akkor ez az oka, hogy az NGM az alapítványi iskolák megítélése szerint igyekszik ellehetetleníteni őket?

– Csak biztatni tudom az NGM-et.

De ez persze semmiség ahhoz a cinizmushoz képest, amivel magukról a diákokról beszél:

– Az új szakképzési rendszert érő másik kritika, hogy a diákok nem fognak tudni váltani az iskolák között.

– Azzal nyilván nem fogok vitatkozni, hogy minél többet tanul egy gyerek, annál nagyobbak az életesélyei. De ha ennek a gondolatnak a mentén mozgok, azt kell mondjam, hogy mindenkiből Nobel-díjas tudóst kell képezni, mert akkor biztos, hogy lesz munkája.”

Ez ugyanis aligha jelent mást, hogy mi a fenének egyáltalán valamire is tanítani az alapjáraton ostoba szakmunkástanulókat, hisz úgysem lesz egyikükből sem Nobel-díjas tudós (más szóval: úgyis hülye marad).

S ha ezek után valakiben marad szemernyi kétség a magyar szakképzés teljes reménytelensége felől, jól jegyezze meg e szinte mellékes közbevetést:

„– Azt hallani, hogy a kormány teljesen elengedte a szakképzést, és valójában az iparkamara irányít.

– Kétségtelen, hogy van ráhatásunk a folyamatokra, de partneri a kapcsolat.”

Oszt’ jónapot’!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.