Nem tudták? Megmondjuk: azért van itt sajtószabadság, mert számos cikkben sértegetik a magyar embereket

  • narancs.hu
  • 2020. július 30.

Villámnarancs

A KDNP okos szóvivője alighanem hazagondolt a pártsajtóra.

Nacsa Lőrinc tegnapi sajtótájékoztatóján szokás szerint a nemzeti konzultáció volt terítéken, a szóvivő ezredszer is elmondta, hogy az ellenzék azért kötözködik, mert „nem a magyar emberek oldalán, hanem a bevándorlás, a második Soros-terv, az ország nemzeti és gazdasági szuverenitásának feladása mellett áll”, szerinte a baloldal

„nem a magyar emberek, és nem a nemzeti érdekek képviseletére szerződtek, hanem az idegen érdekek érvényesítésére”.

Ebben még nincs semmi különös, ám az igencsak meglepő volt, hogy a sajttájon kérdezni is lehetett, így az Index ügye is előkerült.

Nacsa itt is beszél

Nacsa itt is beszél

Fotó: MTI

Nacsa kreativitásának fájó hiányát mutatja, hogy csak a többnapos propagandamotort volt képes berúgni, mint mondta,

nem foglalkoznak magántulajdonban lévő médiavállalatok belső ügyeivel,

szerinte a „Gyurcsány-pártnak biztos, hogy több információja van a történtekről”.

A KDNP szóvivője kifejtette sajtószabadságról vallott nézeteit is. Nos, mivel szerinte számos olyan cikk jelenik meg, amelyben sértegetik a magyar embereket,

ez is azt mutatja, hogy Magyarországon sajtószabadság van.

Nacsa nyilván azokra a cikkekre gondolt, amelyek az Origóban, a Magyar Nemzetben teljesen hülyének nézik az olvasót…

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.