Orbán és az ország lelkülete

  • narancs.hu
  • 2014. szeptember 16.

Villámnarancs

És ha stadionátadásról beszélünk, akkor is arról van szó, milyen lelkülete van egy országnak?

„Így már meg tudunk állni a saját lábunkon, így már előrejuthatunk” – mondta ma délelőtt Orbán Viktor Baján, a Szent Rókus Kórház új épületének átadásán, de mondott sok más szép dolgot is. Például azt, hogy a „2008-as szociális népszavazás legfontosabb eredménye az volt, hogy sikerült megakadályozni az egészségügy privatizációját”, meg azt, hogy „amikor kórházátadásról beszélünk, akkor nehéz sorsú, segítségre szoruló emberekről is beszélünk, és arról is, hogy milyen lelkülete van egy országnak, mennyire törődik, milyen színvonalon törődik, mennyire tartja fontosnak polgárai sorsát”.

És ha stadionátadásról beszélünk, akkor is arról van szó, milyen lelkülete van egy országnak, és mennyire tartja fontosnak polgárai sorsát? Vagy az inkább magánügy, és csak a kis gólvágó lelkülete számít?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.