Lincselni cúna dolog – A Heti Pártszó vért hány

  • narancs.hu
  • 2014. szeptember 19.

Villámnarancs

„A lincselés nyilván – bár egy forradalom közepette sok minden megesik – nem szép dolog; sőt, körülményektől függően, lehet akár háborús vétek is.”

A lincselés nem szép? Akkor, milyen? Cúna?

Több mint cúna, „lehet akár háborús vétek is”, már „a körülményektől függően” – fejti ki véleményét a színes heti hatósági brosúrában Szőnyi Szilárd gondolkodó annak kapcsán, hogy Rainer M. János rosszallani merészelte, sőt olyan szavakkal illette, mint „elképesztő” és „orbitálisan szerencsétlen” Wittner Mária azon ötletét, mely szerint az 1956-os forradalom „központi emlékműve” legyen a Köztársaság téren. Nos, Szőnyi ettől vért hány. Bocs, dehogy hány vért, hisz ő az européer, az emberarcú pártlapíró, ő csak „kis híján” hány vért a történész felhorgadásától.

Wittnert értjük, vérszemet kapott a Szabadság tértől. De mit kompenzál Szőnyi? Csak nem valami rossz fát tett megint a tűzre?

Szavai nem igényelnek kommentárt. Talán csak annyit fűznénk hozzá, hogy szépöcsém, inkább maradtál volna a buzizásnál!

Esetleg még azt, hogy mit szaroztok, legyen mindjárt a központi emlékmű egy lámpavas…

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.