Orbán Viktor üzenete a világnak: „végvári vitézekként tekintsenek a magyarokra”

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 7.

Villámnarancs

Én vagyok Hunyadi János, Hunyadi Nájos, na, mit akarnak, hagyjon békén…

„A kormányfő hangoztatta: meg kell védeni a határokat, bár ez nehéz feladat. Orbán Viktor köszönetet mondott mindenkinek, aki segít Magyarországnak a déli határt megvédeni, egyúttal azt kérte a jelenlévőktől, hogy végvári vitézekként tekintsenek a magyarokra – e kijelentését taps fogadta” – írja az MTI tegnapi tudósításában, a lengyelországi Krynicában rendezett gazdasági fórum „egyik keddi panelbeszélgetéséről”, amelyen a miniszterelnök a visegrádi országok és Ukrajna miniszterelnökeinek társaságában vett részt, mi több, megkapta az „Év embere” díjat, bármit is jelentsen ez.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Darek Delmanowicz


Nos, lehet, hogy a közönség díjazta Orbánt, de akkor is díjazta volna, ha azt mondja: „én vagyok Napóleon”?
Pedig ennyi erővel mondhatta volna azt is.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.