A menekültek nem csak arra jók, hogy riogassanak velük, keresni lehet rajtuk – rengeteget

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 10.

Villámnarancs

Kérdezzék Andy Vajnát! Csak úgy röpködtek a százmilliók.

Miközben mindenhonnan azt hallani, hogy háborúban állunk, Európát védjük, s még távol a győzelem, valójában már van itt győztes. Az atlatszo.hu ugyanis sokadik nekifutásra végül csak megtudta, hogy mennyit költött júniusban a Rogán-féle propagandaminisztérium a népszavazási kampányra. Mely lapok, portálok és tévék voltak e kampány legnagyobb nyertesei.

Nos, ezek szerint egy hónap alatt, vagyis csak júniusban

559 461 882 forint

ment el a kampányra, ebből tévémegjelenésre 254 311 130, rádióra 64 781 792, online 78 354 230, nyomtatottra 81 433 230. Mindez azért érdekes, mert közben a leglátványosabb kampányelem, a plakátolás viszont „csak” 80 581 500 forintba került.

A. N. D. Y.

A. N. D. Y.

 

Ennél már csak érdekesebb, hogy a tévémegjelenések majdnem 80 százalékát,

202 millió forintot

az Andy Vajna-féle Tv2-csoport kapta.

Mi lesz velük, ha vége lesz a kampánynak?

Mi lenne? Jön egy újabb.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.