Ragályi Elemér a goebbelsi propagandához hasonlította a NER migránsozását

  • narancs.hu
  • 2019. április 18.

Villámnarancs

A ma 80 éves operatőr súlyos szavakkal illette a NER propagandagépezetét.

A Magyar Hang készített interjút az Emmy-díjas és születésnapos operatőrrel, aki olyan filmeket fényképezett mint, a Régi idők focija, a Dögkeselyű, a Miss Arizona vagy a Raszputyin.

Ragályi elmondja, hogy a hazai viszonyok miatt állampolgárként sértettnek érzi magát: "Mint állampolgár nagyon sértettnek érzem magam. Halálosan sértettnek. Emlékszem 1990-re, amikor lángoló szemmel beszéltem arról az HBO munkatársainak, hogy micsoda aranykor köszöntött erre az országra. Ezt pedig meggyőződésből mondtam. Amikor zöldkártyát kínáltak nekem Amerikába, akkor azt mondtam, nem, én megyek vissza Magyarországra. Mert olyan évek jönnek, amikor érdemes ott lenni."

false

 

Fotó: MTI

A kormány migránsozó, apokaliptikus víziókkal riogató propagandájáról pedig ezt mondja:

"Még csak azt sem lehet mondani, hogy a vallásos vakhit intelligenciafüggő lenne, hiszen egyetemi tanárok éppoly borzongva mondják ki a migráns szót, mint egy átlagember. A Mario és a varázsló jut eszembe: mintha átok ülne rajtunk, és hipnotizálták volna az országot. A goebbelsi propaganda mintájára zajlik ez, nem csoda, hogy működik."

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.