Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Újabb magyarázat a "miért léptek le Schmidt Mária munkatársai" rejtélyre

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 29.

Villámnarancs

Ezúttal Schmidt embere magyarázza a nem is puccs lelépést.

Kedden derült ki, hogy a Schmidt Mária vezette „Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány fenntartásában működő XXI. Század Intézet munkatársai, köztük Lánczi Tamás, az Intézet igazgatója a mai napon váratlanul és puccsszerűen, azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondta munkaviszonyát.“

false

Schmidt maga puccsról beszélt, ám az Index azt írta, a távozások mögött nem politikai okok vannak, hanem munkaszervezésbeli problémák miatt mondott fel Lánczi Tamás és – Deák Dániel kivételével – a teljes stáb az intézetnél. „Mária nem volt elégedett Tamás teljesítményével, Tamás viszont úgy érezte, hogy mindent megtesz, ráadásul nem kap világos utasításokat”, mondta egy forrás a lapnak.

A konfliktus állítólag a rendszerváltás emlékév kapcsán csúcsosodott, ki, mert Schmidt szerint lassan haladt a projekt.

Most Schmidt Mária bizalmi embere, a Pesti Srácoknak nyilatkozó Tallai Gábor, a Közép és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány programigazgatója értelmezte a  Lánczi-vezette tömeges lelépések mögötti mozgatórugókat. Néhány megvilágító erejű mondat az interjúból:

"Sztárallűröknek a Közalapítványnál semmi helyük, miközben a munkát a lehető legmagasabb színvonalon kell elvégezni."

"Legyen elég annyi, hogy munkavégzéssel kapcsolatban folyamatos mennyiségi és minőségi problémák merültek fel."

"Őszintén szólva többet vártam tőlük intellektuálisan és a munkaszínvonalat illetően is."

Előző cikk a rovatban Fenyő-gyilkosság: az ügyészség perújítást kezdeményezett Fenyő-gyilkosság: az ügyészség perújítást kezdeményezett
Következő cikk a rovatban Hugh Grant nekifutásból, páros lábbal szállt bele Boris Johnsonba Hugh Grant nekifutásból, páros lábbal szállt bele Boris Johnsonba

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Kritika

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Kritika

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Kritika

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Kritika

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

Kritika

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

Kritika

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Kritika

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.