Újabb magyarázat a "miért léptek le Schmidt Mária munkatársai" rejtélyre

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 29.

Villámnarancs

Ezúttal Schmidt embere magyarázza a nem is puccs lelépést.

Kedden derült ki, hogy a Schmidt Mária vezette „Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány fenntartásában működő XXI. Század Intézet munkatársai, köztük Lánczi Tamás, az Intézet igazgatója a mai napon váratlanul és puccsszerűen, azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondta munkaviszonyát.“

false

Schmidt maga puccsról beszélt, ám az Index azt írta, a távozások mögött nem politikai okok vannak, hanem munkaszervezésbeli problémák miatt mondott fel Lánczi Tamás és – Deák Dániel kivételével – a teljes stáb az intézetnél. „Mária nem volt elégedett Tamás teljesítményével, Tamás viszont úgy érezte, hogy mindent megtesz, ráadásul nem kap világos utasításokat”, mondta egy forrás a lapnak.

A konfliktus állítólag a rendszerváltás emlékév kapcsán csúcsosodott, ki, mert Schmidt szerint lassan haladt a projekt.

Most Schmidt Mária bizalmi embere, a Pesti Srácoknak nyilatkozó Tallai Gábor, a Közép és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány programigazgatója értelmezte a  Lánczi-vezette tömeges lelépések mögötti mozgatórugókat. Néhány megvilágító erejű mondat az interjúból:

"Sztárallűröknek a Közalapítványnál semmi helyük, miközben a munkát a lehető legmagasabb színvonalon kell elvégezni."

"Legyen elég annyi, hogy munkavégzéssel kapcsolatban folyamatos mennyiségi és minőségi problémák merültek fel."

"Őszintén szólva többet vártam tőlük intellektuálisan és a munkaszínvonalat illetően is."

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.