Visszhang: lemez

Lucy Railton: Blue Veil

  • - minek -
  • 2025. április 23.

Visszhang

A Berlinben élő és alkotó brit csellista az improvizatív és kísérleti zene egyik legjobb hangszeres előadója, egyben remek komponista is.

Pályafutása során olyanokkal dolgozott együtt, mint például a billentyűs Kit Downes, a dobos Thomas Strønen, a (kazah) hegedűs Aısha Orazbaeva, az énekes-performer Sofia Jernberg vagy a gitáros Stephen O’Malley, utóbbi a kiadója is. Sokoldalúságát jelzi, hogy játéka hallható Laurel Halo vagy a Bonobo lemezein, de közreműködik kortárs és klasszikus kamarazenei produkciókban is.

A párizsi Église du Saint-Esprit-ben rögzített Blue Veil című, hét­tételes, 40 perces kompozíció az első, kizárólag szóló csellóra komponált albuma, amely remekül dokumentálja, hogyan gondolkodik a hangszer kínálta lehetőségekről, és miként próbálja alkalmazni mindazt a tudást, amit az elektroakusztikus zenéről, a hangok pszichológiai hatásáról, a mikrotonalitásról megszerzett. Railton pontosan tudja, milyen rezonanciákat lehet kicsalogatni a cselló sajátos harmóniájával és akusztikai jellemvonásaival: előadásmódja révén a hangok úgy hatolnak az elménkbe, hogy rögtön rá is hangolják a zene saját frekvenciájára. A drone-ambient-szerű hangzás, a hangok hol statikus, hol repetitív örvénylése néha klasszikusan szép hangzatokkal kecsegtet – az egyszerre felkavaró és transzba ejtő, monumentális kompozícióban párhuzamosan hallható a jelenlét és a hiány.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.