Visszhang: lemez

Ravel: Vonósnégyes / Attacca Quartet

Visszhang

Maurice Ravel születésének 150. évfordulója a lemezkiadókat is megmozgatta.

A fiatal koreai zongoraművész, Cso Szong Dzsin, valamint François-Xavier Poizat a zongoraművekből készített összkiadást, a skót Malcolm Martineau pedig Ravel összes dalát rögzítette különböző énekesek közreműködésével. Korunk egyik leginnovatívabb vonósnégyese, az Attacca Quartet a huszonnyolc évesen komponált F-dúr vonósnégyest vette lemezre.

Már az első hangokból érezhető, hogy a kétszeres Grammy-díjas együttes egyéni értelmezésre törekszik. Az első tétel páratlan finomsággal bontakozik ki – Andrew Yee csellista a kísérőfüzetben „egy ébredő óriás” képét említi. Bár a rubato helyenként talán soknak tűnhet, ezek a szabad tempókezelések tökéletesen illenek a század­elő Párizsához, ahol nem idegenkedtek a szélsőségektől. Az Attacca Quartet tagjai szinte eggyé válnak a játékban, amit a felvétel kristálytiszta, áttetsző hangzása is segít.

A második tétel pizzicatói határozottan szólnak, a középső triószakasz sebes és magával ragadó. Talán a harmadik tétel a mű legizgalmasabb része, drámai effektjeivel és impresszionista fuvallataival; közepén egy éles váltással, amelyet az együttes bátran ki is emel. A finálé csupa energia és szenvedély. Jó lett volna hallani a Debussy-kvartettet is – a két művet gyakran játsszák együtt –, de ne legyünk telhetetlenek. Ha rövidnek érezzük ezt a lemezt, térjünk vissza a kvartett 2019-es Orange című, nagy sikerű albumához is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.