Lemez

A fuvolaszonáták nagykönyve, 3–4.

  • - csk -
  • 2017. november 12.

Zene

A magyar fuvolástársadalom középgenerációjának kiválósága, Ittzés Gergely (1969) mostanában minden eddiginél nagyobb vállalkozással lép közönség elé. A fuvolaszonáták nagykönyve hét CD-jén mintegy 9 órányi fuvolazene (!) hallható a barokktól a modern repertoárig: 34 szonáta, amelyek keresztmetszetet kínálnak a hangszer teljes irodalmáról. Élvezetnek sem hétköznapi, hiszen sokoldalú, nagyszerű fuvolás játszik a felvételeken (kísérői is mind kitűnő zenészek), de a hangszeren tanulók számára (akik sokan vannak, hiszen a fuvola rendkívül népszerű) valóságos kincsesbánya, amelyből megismerhetik a fuvolairodalom színe-javát.

Néhány hónapja már megjelent az első két korong, rajtuk válogatás a barokk, a klasszikus és a romantikus szonáták közül. Most az első két fecskét újabb kettő követte: a 3. lemez a Francia zene, a 4. az Impresszionizmus címet viseli. Ittzés pompás fuvolás képlékeny hanggal, kiegyenlített regiszterekkel, nagyszerű manuális technikával és pallérozott ízléssel. Mindez folyamatosan érvényesül a lemezeken, kiváló produkciók sorát eredményezve. Hozzájárul a színvonalhoz a francia művekben Ittzés társául szegődő Szilasi Alex és az impresszionista darabokat kísérő Nagy Péter tudása is.

A két lemez közül a francia szonátákat bemutató válogatás a 19–20. századot fogja át, míg az impresszionisták lemeze 20. századi anyag. A hallatlanul élvezetes, virtuóz és szuggesztív előadások mellett a két lemez legfőbb erénye a válogatás logikája: Ittzés hézagpótló szándékkal keresgélt a polcon, Devienne, Gaubert, Mouquet, Pierné, Poulenc, illetve Jongen, Pilati, Pijper és Ravel kottáit emelve le – többségükben tehát ritkaságokat, amelyek megismertetésével szélesíti a zenekedvelők és a szakma látókörét.

The Great Book of Flute Sonatas (Volume 3 – French Music, Volume 4 – Impressionism), Hungaroton, 2017

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.