DVD

Donizetti: A kegyencnő

Zene

Egy bel canto opera, amelyet nem szerepvágyó szoprán dívák miatt vesznek elő időről időre – hanem kivételes képességű mezzoszopránok kedvéért. Donizetti legsietősebben megírt operájában ugyanis a mezzoszopráné minden ragyogás, ő áll a középpontban, és itt végre őérte vetélkedik két férfi: egy kasztíliai király meg egy állhatatosságában megingatott szerzetes novícius. A kegyencnő Leonórája tehát jószerint kihagyhatatlan jutalomjáték egy olyan gazdag és kiművelt orgánumú, s nem mellesleg szépséges énekesnő számára, mint amilyen manapság a szőke lett csoda, Elīna Garanča. A 2016-os müncheni Kegyencnő-produkció felvételét is elsősorban miatta nézzük és hallgatjuk: merthogy Garanča debütálása e szerepben igazi teljes értékű operaszínházi alakítás. Az acélkék nadrágkosztüm előnyös, a szilvakék bársonyhang pedig ezúttal is hibátlan, de ezeknél sokkalta fontosabb, hogy a női kiszolgáltatottság és megalázottság, a már-már örök trófeaszerep drámája most érzéki valósággá válik a (mi tagadás, a máskor gyakorta túlontúl rezerváltnak tetsző) Garanča játéka révén. A címszereplő ragyogását csak még jobban kiemeli az első osztályú szereposztás mutatós foglalata: Matthew Polenzani (Fernand) stílusosan kiaknázott fejregisztere és naiv-tiszta felindultsága meg Mariusz Kwiecień (XI. Alfonz) sérülékeny macsósága és sértetlen, pompás vonalérzékű baritonéneklése mindvégig jól szolgálja az előadás korántsem hétköznapi formátumát. Amélie Niermeyer rendezését helyenként ugyan minden különösebb erőfeszítés nélkül le lehetne sajnálni, de a beállítások és a kórusmozgatások hatásosságát, a térformálás tágasságát Budapestről nézve mégis inkább elirigyelné a néző. A keresztény ikonográfia, így kiválólag a keresztre feszített Krisztus hús-vér megidézése a háttérben pedig aligha kifogásolható egy olyan mű esetén, melynek bús cselekménye egy kolostorból indul és ott is ér véget.

Deutsche Grammophon, 2 DVD

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.