Koncert

A nehéz választás éjszakája

Nick Cave & The Bad Seeds

Zene

Nem sok olyan előadót ismerünk, aki a késői korszakában is releváns alkotó maradt – Nick Cave ezen kevesek egyike. Rossz lemezt nem hallottunk tőle, de még közepeset sem, és koncertzenészként is ott van a legnagyobbak között.

Az elmúlt közel negyedszázadban nyolc alkalommal járt nálunk, de egyáltalán nem meglepő, ha valaki az eddigi összes budapesti koncertjére elment; Cave-nél a szettlista és az előadásmód is mindig folyamatosan változik, emellett valamilyen megmagyarázhatatlan függőséget tud kialakítani a zenerajongókban. Nick Cave-et többször meg kell nézni.

A legújabb koncertkörútnak tragikus előzménye van: a közönség most láthatja a művészt először azóta, hogy tinédzser fia, Arthur balesetben elhunyt. A feldolgozhatatlan veszteséget némiképp feldolgozni próbáló album, a Skeleton Tree eddigi turnéjáról csupa pozitív kritika látott napvilágot, és aki például a tavalyi bécsi koncertről lemaradt, az most pótolhatott a bántóan üresen kongó, maximum harmad házig telt Arénában. Az okok nyilván összetettek, de nagy valószínűséggel hiba volt rászervezni Cave-éket az ugyanekkor a Budapest Parkban zajló Queens of the Stone Age-bulira. Sok embernek okozott dilemmát, hogy melyik koncertre menjen el, és mindkét helyszínen biztosan jóval többen lettek volna, ha nincs ez az egybeesés.

Cave mellett olyan régi zenésztársak vannak a színpadon, mint Martyn P. Casey, Jim Sclavunos, Thomas Wydler, valamint a Karl Marxra egyre jobban hasonlító első számú alkotótárs, Warren Ellis, illetve a Bad Seedsben viszonylag újoncnak számító Toby Dammit és George Vjestica. A legutóbbi album nyitódalával, a Jesus Alone-nal kezdődik a koncert, és ugyan később még további három szám felcsendül a Skeleton Tree-ről, egy valódi best of programot kapunk a zenekartól. Záporoznak a klasszikusok, és az az érdekes, hogy Cave a Boatman’s Call és a Dig Lazarus Dig közötti, öt albumot érintő időszakot teljes mértékben hanyagolja. Persze ezt nem bánja az ember, ha olyan klasszikusokat hall, mint a From Her to Eternity, a Red Right Hand, a Tupelo vagy a csodálatosan lírai Into My Arms.

A lenyűgöző pillanatokban bővelkedő koncert (szeánsz?) két csúcspontja a minimálból őrjöngéssé fajuló Jubilee Street, valamint a szokás szerint alaposan szétcsapott Stagger Lee. Cave állandóan keresi a lelki és testi kontaktust a közönséggel, és ennek részeként jó pár embert felenged a színpadra a sztenderd szettet záró Push the Sky Away előadásához. A nagy kivetítőn aztán látszik, hogy valami nem stimmel: a zenészek és a rajongók is riadtan néznek le a biztonsági árokba, de azért a dal még lemegy. Várjuk a ráadást, Cave csak sokára jön elő, ráadásul egyedül, és közli, hogy valaki leesett a színpadról, nem tudni, mennyire sérült meg, és hogy így nem lenne illendő tovább játszani. Felkapcsolódik a villany, elindulnak haza az emberek, de aztán a zenészek mégis visszajönnek, merthogy kiderült, a sérültnek nincs komoly baja. Szóval happy end a vége, még úgy is, hogy a két záródalra a korábbinál is kevesebben maradtak a teremben.

Papp László Budapest Sportaréna, június 21.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.