mi a kotta?

Szegény Eulália

  • mi a kotta
  • 2018. július 28.

Zene

„Ha a zenémnek valamelyes siker jutott osztályrészül, kötelességem elismerni, hogy ezért neki tartozom hálával. Bármekkora legyen is egy komponista tehetsége, legfeljebb középszerű muzsikára képes, ha a költő nem ébreszti föl benne azt a lelkesedést, amely nélkül minden művészet csupán erőtlenség és lankadtság.” Dicsőséges pályafutására visszatekintve Christoph Willibald Gluck méltatta ekképpen műfajújító reformoperáinak társalkotóját, Ranieri de’ Calzabigit, méghozzá nem is a librettista halála után kifejezve tisztelgő háláját, hiszen a költő majdnem egy évtizeddel túlélte az operatörténet legnevezetesebb lovagját. Kettejük első közös operai együttműködése az Orfeo ed Euridice 1762-es bécsi ősbemutatója volt (az 1761-es Don Juan-balett nyomában), és e remekmű most vasárnap az Armel Opera Festival programján kerül majd elibénk (Müpa, Fesztivál Színház, július 1., fél nyolc). Az északsvéd NorrlandsOperan társulat versenyprodukciója, Åsa Kalmér rendezésében, a legendás szerelmeseket „normákon kívül álló párkapcsolatban” fogja megmutatni, amint „modern mindennapjaink mitológiájában szembesülnek a szerelem elvárásaival és lehetőségeivel”.

Az Armel programja egyebekben is ezekre a napokra esik, habár lesz olyan előadásuk is, amelyért Bécsbe kell – és érdemes majd ellátogatnunk, mondjuk, a fesztivál által indított közönségbuszra feljutva. Például Vajda Gergely báboperájáért, Az óriáscsecsemőért, amely Déry Tibor (képünk épp vitorlázás közben mutatja) azonos című fiatalkori avantgárd színpadi őrületéből készült, a Kolibri Színház művészeinek részvételével (MuTh színház, Bécs, fél nyolc). „Berlin Németország fővárosa. Felső-Szilézia szénben és timföldben bővelkedik. Igen megtisztelne, uram, ha átnyújtaná… […] Igen megtisztelne, uram, ha átnyújtaná az asztalon heverő ginekológiai keresztrejtvényt.” Így beszél Déry darabjában a „szegény Eulália” tragikus szülését levezető orvos, közvetlenül a címszereplő világra jötte előtt és után, és hasonló meghökkentő pillanatokra és mondatokra alkalmasint a Vajda-opera közönsége is jó előre felkészülhet.

Mindazonáltal roboghatunk akár Szeged felé is, ha operára vágynánk, hiszen ott meg Verdi Rigolettójával indul a szabadtéri játékok idei sorozata a Dóm téren (június 29. és 30., kilenc óra). A karmester a hazai operadirigensek doyenje, a kiváló Pál Tamás lesz, a címszerepet a jeles barihunk, Kendi Ludovik fogja megformálni, míg a másik két főszerep Keszei Borinak és László Boldizsárnak jut majd Harangozó Gyula rendezésében. De persze vehetjük éppenséggel Vác felé is az irányt, immár nem az opera, hanem a barokk szakrális zene kedvéért, merthogy szombat este ott is elkezdődik majd valami: a nagy hagyományokra visszatekintő Régi Zenei Napok rendezvénysorozata. A váci Fehérek templomában Bach, Händel és Vivaldi művei mellett bizonyos Torelli és Kuhnau urak egyházzenéje is képviselve lesz: Vashegyi György és két együttese, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus által, az énekes szólista szerepére pedig a nagyszerű Baráth Emőke vállalkozik majd (június 30., nyolc óra).

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.