mi a kotta?

Szegény Eulália

  • mi a kotta
  • 2018. július 28.

Zene

„Ha a zenémnek valamelyes siker jutott osztályrészül, kötelességem elismerni, hogy ezért neki tartozom hálával. Bármekkora legyen is egy komponista tehetsége, legfeljebb középszerű muzsikára képes, ha a költő nem ébreszti föl benne azt a lelkesedést, amely nélkül minden művészet csupán erőtlenség és lankadtság.” Dicsőséges pályafutására visszatekintve Christoph Willibald Gluck méltatta ekképpen műfajújító reformoperáinak társalkotóját, Ranieri de’ Calzabigit, méghozzá nem is a librettista halála után kifejezve tisztelgő háláját, hiszen a költő majdnem egy évtizeddel túlélte az operatörténet legnevezetesebb lovagját. Kettejük első közös operai együttműködése az Orfeo ed Euridice 1762-es bécsi ősbemutatója volt (az 1761-es Don Juan-balett nyomában), és e remekmű most vasárnap az Armel Opera Festival programján kerül majd elibénk (Müpa, Fesztivál Színház, július 1., fél nyolc). Az északsvéd NorrlandsOperan társulat versenyprodukciója, Åsa Kalmér rendezésében, a legendás szerelmeseket „normákon kívül álló párkapcsolatban” fogja megmutatni, amint „modern mindennapjaink mitológiájában szembesülnek a szerelem elvárásaival és lehetőségeivel”.

Az Armel programja egyebekben is ezekre a napokra esik, habár lesz olyan előadásuk is, amelyért Bécsbe kell – és érdemes majd ellátogatnunk, mondjuk, a fesztivál által indított közönségbuszra feljutva. Például Vajda Gergely báboperájáért, Az óriáscsecsemőért, amely Déry Tibor (képünk épp vitorlázás közben mutatja) azonos című fiatalkori avantgárd színpadi őrületéből készült, a Kolibri Színház művészeinek részvételével (MuTh színház, Bécs, fél nyolc). „Berlin Németország fővárosa. Felső-Szilézia szénben és timföldben bővelkedik. Igen megtisztelne, uram, ha átnyújtaná… […] Igen megtisztelne, uram, ha átnyújtaná az asztalon heverő ginekológiai keresztrejtvényt.” Így beszél Déry darabjában a „szegény Eulália” tragikus szülését levezető orvos, közvetlenül a címszereplő világra jötte előtt és után, és hasonló meghökkentő pillanatokra és mondatokra alkalmasint a Vajda-opera közönsége is jó előre felkészülhet.

Mindazonáltal roboghatunk akár Szeged felé is, ha operára vágynánk, hiszen ott meg Verdi Rigolettójával indul a szabadtéri játékok idei sorozata a Dóm téren (június 29. és 30., kilenc óra). A karmester a hazai operadirigensek doyenje, a kiváló Pál Tamás lesz, a címszerepet a jeles barihunk, Kendi Ludovik fogja megformálni, míg a másik két főszerep Keszei Borinak és László Boldizsárnak jut majd Harangozó Gyula rendezésében. De persze vehetjük éppenséggel Vác felé is az irányt, immár nem az opera, hanem a barokk szakrális zene kedvéért, merthogy szombat este ott is elkezdődik majd valami: a nagy hagyományokra visszatekintő Régi Zenei Napok rendezvénysorozata. A váci Fehérek templomában Bach, Händel és Vivaldi művei mellett bizonyos Torelli és Kuhnau urak egyházzenéje is képviselve lesz: Vashegyi György és két együttese, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus által, az énekes szólista szerepére pedig a nagyszerű Baráth Emőke vállalkozik majd (június 30., nyolc óra).

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.